A tudományos írásnak tűnő dolgozatomat egy kis kreativitással megfűszerezve megírtam a Tapolca szó eredetének analizálásával foglalkozó művem ikertestvérét amellyel én egy saját stílust teremtettem természetesen magam számára. Egyszerűen józan paraszti ésszel "fricskanovellának" neveztem el. Hát jó szórakozást (legalábbis remélem). Azt hiszem érdemes  megszámolni a tap gyökű szavakat.

Tappancs a tapasztalatlan Mag-gar vadász tapasztalatai a Tapolcával!

A Kárpátmedence i.e. 3000.

A nevem Tappancs mindenki így ismer nevem az átlagnál nagyobb méretű lábaim miatt kaptam. Talpam mérete megközelíti a barlangi medve (taporjánféreg) sárban hagyott tappancsának nyomát. A nyáron múltam 14 éves már teljes jogú vadász vagyok. Télen barlangban élek a törzsemmel nyáron sárból és ágakból tapasztott kunyhókban. Ma is vadászni indultam sajnos nem sok sikerrel. Pedig a táplálékszerzés lett volna, a mai feladatom, mert a tápláló hús nélkül nem tapad elegendő izom a csontokra és előbb vagy utóbb, de legyengülsz. Vadászat közben csak egy hatalmas taplógombát találtam, amelynek megszerzése így is emberpróbáló feladat volt, mert a tapló igen magasan volt és igen erősen odatapadt a bükkfa törzséhez. Lelki szemeim előtt már láttam amint törzsfőnököm toporzékolni fog a dühtől, amiért üres kézzel térek haza. De legalább a törzs javas emberének örömöt okozok majd a megszerzett taplógombával. A taplóból főzött tapadós masszával fel tudja majd ragasztani a gyógyfüvekből készült tapaszait a vadászok sebeire. Egyébként a törzsfőm gúnyneve Tápos a háta mögött mindenki csak így nevezi ő az, aki szétosztja a vadászatból szerzett táplálékot a törzs tagjainak. Neki mindig mindenből több jut, és ez látszik is rajta. Miközben gondolataimba mélyedtem meghökkenve vettem észre hogy már egy ideje ott toporgok a Tapolca sással-náddal benőtt partján. A Tapolca mozgó sara (mocsara) simán terült el a szemeim előtt. Döntenem kellett. Átkelek a távoli havas és hideg vízmosáson vagy átgázolok a Tapolca hívogatóan és melegen gőzölgő mocsarán. November vége van a tappancsaim már kellőképpen fáztak és elgémberedtek ezért nem sokáig gondolkodtam tovább a Tapolca partján. Tappancsaimról levetettem a már igen csak széttaposott őzbőrből készült topánkáimat az egyikbe beletettem a megszerzett taplógombát a fogaim közé szorítottam azokat majd belegázoltam a tapadós és hívogató Tapolcába. Miközben arról elmélkedtem milyen jó is lett volna, ha vadászat közben elém toppan a tápláléknak való vad egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy tapodtat sem haladtam előre. Tappancsaim mélyen merültek a Tapolca tapadós mocsarába és miközben csak tapostam és tapostam a Tapolca kellemesen meleg sarát rájöttem mozdulni sem bírok. Odatapadtam. No, hát ilyen az én szerencsém! Táplálékot indultam szerezni és végül belőlem lesz táplálék. Ami gyakorlatilag már meg is történt, mert éreztem amint a piócák tapadós tapadókorongjaikkal a bőrömhöz tapadtak. De ha ez még nem lett volna elég egy csapat kiéhezett varjú szeme tapadt rám az előttem két- három karnyújtásnyira lévő mocsári ciprus ágairól. Megborzongtam a gondolattól. Mi lesz velem? Ha most én örökre beletapadok a Tapolca közepébe. Milyen sors vár majd rám? Toppantani szerettem volna a tappancsaimmal, hogy elriasszam a rám tapadt tekintetű éhes varjakat. De már taposni sem bírtam tulajdonképpen az államig a Tapolcába süllyedtem. Már csak a Tapolca felszínét tapicskoltam a tenyeremmel. Kiáltani vagy füttyenteni szerettem volna, de a fogaim között tartott topánkáim és a benne lévő tapló miatt erre nem voltam képes. Zajt akartam kelteni, de a Tapolca felszínének ütemes tapicskolása nem ijesztette el a rám tapadt tekintetek gazdáit. Gondolkodnom kellett. Hogyan szabadulhatnék meg a legégetőbb problémámtól? A varjaktól. Hiszen vergődésemet figyelve azok egyre közelebb húzódtak felém a ciprus ágain. Akkor rájöttem a megoldásra. Tapsolnom kell. A taps éles csattanásai és vízhangjai a kezdő szürkületben megtették kellő hatásukat. Talán mégsem leszek táplálék? A varjak kelletlenül, de elfordították leendő táplálékukra tapadt tekintetüket és komótosan elrepültek a mocsári ciprus ágairól és eltűntek az esti szürkületben. Egy gonddal kevesebb. Gondoltam magamban és azon tűnődtem hogyan meneküljek meg a Tapolca fojtogató és vendégmarasztaló fogságából. Tappancsaim a mélyben rendíthetetlenül tapadtak a Tapolca fenekéhez ezért gyorsan abbahagytam a kezeimmel a tapsolást és tapicskolást és óvatosan tapogatózni kezdtem a ciprus irányába. Hamarosan meg is lett a tapogatózás eredménye, mert kitapintottam egy a ciprusról lelógó inda Tapolca sarától tapadós végét. A Tapolca engedett újra tapostam dagasztottam a tapadós sarat és a fuldoklók utolsó esélyével tapadtam az inda végéhez. Megmenekültem a Tapolca marasztaló öleléséből s miközben a partra kecmeregtem megállapítottam még sem vagyok eléggé tapasztalt vadász. Felálltam toppantottam kettőt – hármat hogy lehulljon a lábamról és a tappancsaimról a Tapolca tapadós maradéka. A számból kivettem enyhés széttaposott topánkáimat az egyikben a taplógombával és levontam a kellő tapasztalatokat a Tapolcával kapcsolatban. Igazi tapasztalatokat szerezni csak tapasztalás útján lehet, amely az évek alatt úgy tapad az ember fiára, mint a Tapolca sara a tappancsomra. Nem lehet mindent megtanulni az idősebb vadászok elbeszéléseiből, mert minden helyzet más és más. Megmostam a tappancsaimat majd ráeszméltem, ha továbbra is itt toporgok táplálék nélkül topánkával a tappancsaimon taplógombával a kezemben a megszerzett Tapolcával kapcsolatos tapasztalataimon tűnődve előbb utóbb annyira sötét lesz, hogy csak tapogatózva találok haza. Topánkába bújtatott tappancsaimat egymás elé helyezve elindultam hazafelé a havas ösvényen és összegeztem magamban a mai táplálékszerzéssel kapcsolatos tapasztalataimat, amit majd átadok az öcsémnek Tapikának.

1.Soha ne indulj egyedül táplálékot szerezni, ha nincs meg a kellő tapasztalatod.

2.Ha táplálékszerzés közben nem toppan, eléd a tápláléknak való vad ne toporogj sokáig egy helyben.

3.Ha elnyűtt és kitaposott a topánkád a sok egyhelyben toporgástól fázni fog a tappancsod.

4. Ha fázik a tappancsod a kellő tapasztalatok nélkül elcsábít a gőzölgő Tapolca.

5. Ha nincs, kellő tapasztalatod a Tapolcával kapcsolatban ne csábulj el, mert a Tapolca annyira tapadós hogy egy tapodtat, sem jutsz előre.

6. Ha táplálék helyett csak taplót találsz és ezt a topánkádba teszed, hogy tappancsaidat kényeztesd, a Tapolcában ne a szádba tedd, mert a tapadós sárban toppantani nem lehet, így csak tapsolva ijesztheted el a táplálékra éhes rád tapadó tekinteteket.

7. Ha tapasztalatlanságod miatt mégis a Tapolcát választod, ne taposd feleslegesen a Tapolca sarát, mert úgy sem jutsz, egy tapodtat sem előre és csak tapicskolás lesz, a vége tapadj inkább egy indára és húzd ki magad.

8. Ha a Tapolca tapadós sarából megmenekülsz ne a megszerzett tapasztalataidon elmélkedj, mert a rád tapadt piócák kiszívják a véred és az egyhelyben toporgástól még a topánkában is fázni fog a tappancsod valamint télen gyorsan sötétedik, és csak tapogatózva fogsz hazatalálni.

Utolsó és egyben a legnagyobb problémám az, hogy mit fog mondani a szomszéd törzs, ha a fülükbe jut a Tapolcás kalandom. Meg fognak bélyegezni és azt fogják mondani.

Hé, hé! Te tolvaj ellopod a szavainkat, a nyelvünket! Ti Magok nem rég még csak makogtatok. Most meg ellopjátok a Tapolca szavunkat és annak szótövével kreáltok egy szóbokrot? Mit akartok ti Mag-garok? Ne tán alkotni akartok magatoknak egy új nyelvet? Az Ugorok és a Finnek már így is panaszkodnak, és mi Szlávok kikérjük magunknak. Még a végén nem fogunk megérteni benneteket és mi lesz akkor, ha a vadbőreinket el akarjuk veletek cserélni marhára, búzára, nyílhegyre vagy agyagedényekre meg arra a szarvasagancsból készített görbe valamire, amivel a földet kaparjátok. A kapával vagy minek is nevezitek. Na, tessék most muszáj lesz ezt is megtanulnunk, mert ha kaparót akarunk még a végén valami pattintott bőrkaparót adtok.

Pedig ha tudnák, hogy már az őseink is Mag-garul beszéltek. De lehet, hogy majd csak annyit mondok. Elmentem vadászni és mivel nem sikerült elejtenem semmit inkább megfürödtem a Tapolcában (szláv nyelven meleg víz, meleg vizű forrás, fürdőhely). Na, ja, novemberben. De akkor hogyan adom át megszerzett tapasztalataimat az öcsémnek? Na, tessék már megint egy tap gyök. Az igazság az Tápos a törzsfőnökünk igen rugalmas vezető mindig azt mondja, nekünk a szomszédokkal kell jóban lennünk nem a távolabbi törzsekkel. Pedig ők sokkal kedvesebbek és soha nem gyanúsítgatnak. Ha látnak nálunk valami új, dolgot és érdekli, őket mindig azt mondják.

Hé Mag-gar! Mi ez? Mire használjátok?

Mi pedig lelkesen elmaggarázzuk Mag-garul, ha kell, megmaggarázzuk mi mire való. Ők mindig lelkesen bólogatnak, és ha legközelebb jönnek, a nyelvünkön próbálják kérni azokat. Teljesen el vagyok keseredve. Mit is tegyek? Hogyan mondjam el tap, táp,top gyökök nélkül a mondandómat? A táplálék helyett talán mondhatnám vad vagy élelem, de ezzel is az a baj az isten tudja, melyik szomszédos törzs nyelvét használom. Ha a Tapolca szlávul meleg vizet vagy fürdőhelyet jelent. Mit mondjak? Elmentem vadászni, de nem volt szerencsém és csak egy fürdő vagy meleg vizes gombát találtam. Ha a Tapolca szó szláv, akkor a szó gyökének is szlávnak kell lennie. De most akkor mit jelent vizet, meleget vagy a fürdőt jelenti? Mennyivel egyszerűbb is a Mag-gar nekem ezekből a gyökszavakból képzett szóbokrok jelentései, értelmei valahogyan összetartoznak összekapcsolódnak. Olyan szinonim (osok). De szép szó. Na, ezt ugyan kitől hallottam? Míg gondolataimba mélyedve, elmélkedve róttam az utam a kitaposott ösvényen egyszer csak. Döntöttem. Szinte már láttam lelki szemeim előtt a barlang közepén pattogó tűz mellett az öreg javas emberünket, Kacsot (szlávul:bölcső) (törökül:tévelygőt, révedezőt) jelent. Hosszú életem során soha nem ismertem senkit és semmit, ami ennyi görbeséget hordozott volna magában. Kacska kezekkel és lábakkal áldotta meg a teremtő ráadásul olyan kacskaringós volt haja hogy az ember szeme szinte bele szédült a látványba. De a megélt évek csak tovább segítették abban, hogy még méltóbb legyen a nevéhez göcsörtösebb kacskább, görbébb volt, mint a leggöcsörtösebb patakparti fűzfa. De nem így történt! A barlang szájánál megtorpanva csípőre tett kézzel a törzsfőnökünk Tápos magasodott fölém. A következőket üvöltve az arcomba.

Hé, Tappancs te ott kitaposott topánkában taplógombával a kezedben! Hol a táplálék?

Én felnéztem Tápos hatalmas alakjára, és mint Tappancs. Most már tudom. A tapasztalatlan Mag-gar vadász ki a Tapolcába tapadt széttaposott topánkában taplógombával a kezében. Tapintatosan tápos topánkába bújtatott tappancsára tapasztott szemekkel krákogtam egyet mélyről jövő torokhangon felhördültem makogtam egy sort majd kézzel, lábbal a tapadós tapolca sarától kezemhez tapadt taplógombával mutogatni (magyar-ázni) kezdtem.

Balog Sándor

2012.04.07.