Egy település a Bükk rejtekében!

Hol található Kács? (nem csak gyerekeknek és vadidegeneknek):

Csodálatos természeti környezetben bújik meg a Bükk hegység déli lejtőinek ölelésében és annak egyik legszebb zsáktelepüléseként Kács. A Honalapító „Őrs” nemzetség vallási és szálás birtoka. Őrs vezérről, mint személyről nagyon keveset tudunk gyakorlatilag semmit, a nevét az 1200-as években keletkezett krónikából Anonymus Gesta Hungarorumából ismerjük ez az első írásos mű, amely összekapcsolja a Borsod megyei Kács településsel. De a népi hagyomány és legenda, valamint a hivatalos oklevelek az Őrs nemzetség szállásbirtokaként jelölik meg és tartják számon Kácsot. Valamint okleveleink számos falut közel 20-at jelölnek meg az „Örs nemzetség” ősi birtokaiként a heves megyei Bogorbesenyőtől (Mezőkács ma Dormánd) egészen a Tisza partján lévő Oszlárig (Tisza és Hejő összefolyásánál) 

  „Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak (Casu) mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának, Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak.”

Részlet: Anonymus Gesta Hungarorum

Nagyon nehéz megállapítani mit is hagyott örökül az utókor számára az Örs nemzetség egy biztos a középkorban három Kács nevezetű település is létezett egymás mellett és minden kétséget kizáróan komoly szimbiózisban ezt a megegyező név bár különböző elő és utótagokkal ékesen bizonyítják Kács: Kácsmonostora (Fel-Kács), Latorpuszta: Kácsváralja (Közép-Kács), Tibolddaróc: Alkács.

Ha Őrs vezérről nem is tudunk sok mindent az őrs nemzetségről annál többet az utókorra hagytak négy különböző korú és méretű várat (sáncvárat), lakótornyot. Egy ma már sok régészeti feltárást megért kora Árpádkori falut, nemzetségi központot rotundával „korai körtemplommal”. Monostort vagy talán monostorokat ahol bencés és pálos szerzetesek végezték vallási és gyógyító munkájukat. Fürdőkultúrát. Amit a bencés apátok hozták létre kiknek a legenda szerint Őrs vezér építetett templomot és monostort. A gyógyvizes fürdőkultúrát, amit a Kácsi forrásvíz és a helyben található gyógynövények felhasználásával készítettek. Számos szakrális helyet a kürtős rovásfeliratos léleklyuk barlangot melyhez hasonló a Pilis hegységben a holdvilágárokban található a Várhegy oldalában a Lyukas követ rovásfeliratokkal, valamint itt kezdődnek a titokzatos Bükki, kaptárkövek melyek egészen Sirokig tartanak. Ránk hagyták azt a magas szintű kőkultúrát, amiről e környék a mai napig is híres tufába vágott lakásokat, remeteházakat, gazdasági épületeket, kőhodályokat és pincerendszereket.

De a legendák tények és ismert oklevelek ellenére ez a környék még mindig hatalmas fehér foltja a honalapító Magyarság történetének. Számos nyitott és kutatásra érdemes terület várja, hogy hozzáértő és lelkes amatőr kezek szorgalmas munkájával megtöltsék az üres lapokat és fény derülhessen az elfeledett valóságra.

Kács a környék legrégebbi fürdőkultúrával rendelkező települése. A Kácsi patak, amelynek neve a régi térképeken sokáig még 1929-ben is Kácsi víz-ként szerepel a környék 14 langyos és hideg forrásából táplálkozik, ami valaha 12 vízimalmot működtetett Kácstól Mezőnagymihályig ebből 4 malom működött a mai település határain belül.

Kandra Kabos r. k lelkész történész és néprajzkutató 1865 az alábbiakkal jellemezte Kácsot és környékét. „Azon gyönyörű borsodi völgy melynek a komor Bükkből minden irányban kinyúlva, szebbnél szebb tájképet nyújtanak egyike az ábrányi szűk, de egyenletes földhajlat, mely Darócon innét egy fennsík által záratik be. Ezen fennsíkra érve, a kies „Kács-daróci” völgyet lábaink alatt látjuk elterülni. A hegység karja által ölelt ezen vadregényes völgy északi egyenes irányba fut a mindig zordonabb Bükk belsejébe. Déli és felső szélein két helység által élénkítve és bezárva. Míg Alkács vagy Daróc a hegyoldalba kapaszkodó házaival a valónál költőibb képpel lepi meg a távolról szemlélőt: addig Felkácsot egészen láthatatlanná teszi az előtte hirtelen összeszoruló völgytorkolat. Még a szűkület előtt a völgy közép táján megjegyzendő az „égett malom” azon oknál fogva, mert nem messze esik innen jobbra, a Sályi határban közép-Kács, másképp Kácsváralja, romvár és elpusztult falu. Az említett völgyszoroson, az úgynevezett „kőkapun” keresztülhaladva, egy menedékes teknőalakú völgymedencze áll előttünk gyógyforrásaival, apró házaival és fás tetőivel, mint az előbbinek folytatása. Ez Kács (Régente Felkács) a hajdan három ilyen nevű helység között egyetlen, mely ősnevét megtartá. A völgynyílástól nem messze a baloldali hegytetőn áll romjaiban „Őrs úr” vára a nép ajka Tiboldvárának nevezi. Cyclopsi alakításúnak látszik, azaz nagy és idomtalan darabokból álló kőhalmaz az egész, hol a mészragasztéknak semmi nyoma. E szerin pogányváraink számát gazdagítja. Azon körülmény is, hogy alatta folyik el a „Kácsi víz” arra figyelmeztet, hogy itt kell keresnünk Acsád unokájának azon folyó fejénél épült várát.”

A mai Kácsról az alábbiak olvashatók és ismerhetőek: A falu határának 80 %-a része a Bükki Nemzeti Parknak. A jelzett turista utak mentén különleges erdők (erdőtársulások), látványos szurdokvölgyek, kaszálórétek, erdei tisztások, víznyelők, sziklakibúvások vannak. 1730. óta népszerű búcsújáró hely. Egy malom, eredeti berendezésével még ma is megtekinthető.

XII-ik századból fennmaradt műemlék templom, várrom, kálvária, sziklaoltár, barlanglakások, kőhodály, vallástörténeti emlékhelyek, erdei iskolai tanösvények, sok gyógynövény, védett növény, vadgyümölcs és gomba. Lakosainak száma 593 fő. A környezet változatos, a levegő rendkívül tiszta, ezért kis mértékben légúti megbetegedések (pl. asztma) ellen hatásos. Az ivóvíz a községben fakad, mely mindig friss és gazdag ásványi anyagokban. Így nem csoda, hogy Kács egy igazi üdülőfalu. Földrajzi helyzete egyedülálló magas hegyekkel határolt völgyben helyezkedik el, sajátos alpesi mikroklímával rendelkezik. 14 természetes hideg és langyos vizű forrással bővelkedik, amelyek élőhelyül szolgálnak többek között az országban csak itt megtalálható fekete csigának.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.