Kács nevű települések és helynevek a Kárpátmedence területén:

A Bükk hegység déli lejtői között megbúvó települések nem az egyedüli Kácsok, amelyek történelmileg adatolhatóak a Kárpátmedence területén most vegyük őket sorban nagyító alá. Az első Kács nevű település, amellyel elkezdjük vizsgálatainkat oklevelekkel is bizonyíthatóan az Örsök birtokaihoz tartozott és ez nem más min Mező-Kács a mai Dormánd de Bogorbesenyő néven is szerepel.

 

Mezőkács: Heves Vármegye: „És ez Gergely apátúr 1291-ik évből vagyis miként mondatik: szerzetes férfiú és sz.Péter apostol kácsi benedekrendű monostorának apátura, akinek nevéhez egyetlen és azon szomorú körülményt bizonyító eset fűződik, hogy András Egri püspöknek engedelmével és az Örs-nemzetségbeli patronusok beleegyezése mellett, a monostornak égető szüksége miatt (propter nimiam inopiam ipsus Monasterii) ő a dormándi nemeseknek husz ezüst-márka értékben bevallja és elörökíti egyházának azon birtokát, mely Szihalom –Buda, Abony, Szikszó és Tárkány között vagyon (Egri orsz. levélt. CC. 102. sz.)”

Forrás: Kandra Kabos „Adatok az Egri Egyházmegye történelméhez második Füzet 1886”

 

„1291 Bogorbesenyő ’település Heves vm. K-i határánál Abony, Szikszó, Maklár, Buda, Tárkány és Hany között’ 1291: Buger Beseneu (Adatok 18: 25, Cs. 1: 58), 1292/1372/1380: Bogurbeseneu, t. (Gy. 3: 72). Az elnevezés alapja névrendszertani okokból egy nem adatolható *Besenyő lehetett. A települést a Kácsi apátság birtokaként Mezőkács és Kács (1302: Kach Campestri ~ Kaach, t. (Gy. 3: 72)) néven is említették. A század vége felé szinonim neve a Dormánháza (1372/1380: Dormanhaza (Gy. 3: 72)). A település CSÁNKI szerint a fent említett falvak között középen fekvő mai Dormándnak felel meg (i. h.).”

Forrás: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék

 

Oklevél magyar nyelvű fordítása 1302- ből.

Az egri kápt. előtt Fabianus fia Fabianus c. és Cheke fia Miklós, Boch-i nemesek, ill. Mező Kach-i (de Kach Campestri) Durman fia Olivér cserét eszközöl-nek: Fabianus c. és Miklós adják Boch föld felét, Olivér pedig Kaach föld őt illető fele részét - nem érintve testvére, Péter másik fele részét -, kölcsönös szavatosság vállalásával. A kápt. előtt megjelent Péter beleegyezését adja a cseréhez. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki István mr. prépost, János olvasó-, István őrkanonok, Márton Patha-i, Péter Kemey-i, Egyed Vng-i, János Heues-i, Symon újvári (de Nouo Castro) főesp. jelenlétében, a. d. 1302., Vencel lévén a király (H), Gergely a választott esztergomi, István a kalocsai érsek, András az egri püspök. E.: HML. Egri kápt. m. lt. 8. 1. 1. 2. (Df. 210 165.) Felül chirographált, hátoldalán tartalmi összefoglaló; függő pecsét. K.: -R.: F. VI. 2. 328.; F. VIII. 1. 106.; Reg. Slov. I. 76. (1302. máj. 1. u. kelettel).

Dormánd valaha Mezőkács (Forrás: Heves Vármegye térképe)

 

Kácsfalu: Szepes Vármegye: Tót helység Szepes Várm. földes Ura a’ 261K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Pilchovhoz nem meszsze, és annak filiája. (forrás: Vályi András: Magyar Országnak leírása 2. kötet)

Kacse, (Medzi-Brodzyc, Krendzyelovka, Zavodzye), négybõl álló egy helység, Szepes vmegyében, 4 helyen szétszórva többnyire hegyen fekszik a Poprád vize felett, ut. p. Lubló. Lakja 364 rom., 280 g. kath. A nyelv tót-lengyel. Földje zabon és burgonyán kivül mit sem terem. Van 8 2/8 urbéri telke, de a földesuraságnak erdõn s csekély kerteken kivül majorsága nincsen. Birja Hellner család. (forrás: Magyarország geográfiai szótára)

Ma már csak településrész Szlovákiában Poprádremete része a valamikori Kácsfalu másik része Lengyelországhoz tartozik. Kace Piwniczna-Zdrój Lengyelország.

Kácsfalu – Kače Szlovákia település/településrész/ -> Poprádremete - Mníšek nad PopradomKód: 526908; Járás: Ólubló - Ólubló; Kerület: Eperjesi kerület

Kácsfalu (Kacsás) Szepes Vármegye (Forrás: Monarchiabeli Katonai térkép)

Kácsfalu II.: Baranya Vármegye: Rátz falu Baranya Várm. a’ Dárdai Uradalomhoz tartozik, lakosai ó hitűek, fekszik Dardától 1/2, és Laskafalútól 1 órányira, határja 3 nyomásbéli, a’ Dráváig terjed, búzát, de kivált zabot, és kukoritzát bõven terem, erdeje bőven, legelője még bővebben van, ha víz áradás nints, szarvas marhákat, és sertéseket sokat nevelnek.

Forrás: Vályi András: Magyar Országnak leírása 2. kötet

Szerb-magyar-német falu, Baranya vmegyében, ut. p. Laskafaluhoz 1/2, Eszékhez 2 mfld: 1300 n. e. óhitü, 300 magy. és német evang., 200 kath., 15 zsidó lak. Van itt óhitü anya-, evang. fiók-imaház és iskola, gazdag, lapályos határ. A dárdai urad. tartozik.

Forrás: Magyarország geográfiai szótára „K”

Kácsfalu neve ma (horvátul Jagodnjak, szerbül Jagodnjak / Јагодњак, németül Katschfeld) falu és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaszögban. Neve az „eper” jelentésű szláv jagoda szóból származik.

„1. Laskafalu távolsága Laskótól 21/2, Herczeg Szőllőstől 21/2 Keskendtől 1, Kácsfalutól 2, a kocsmától negyedóra volt. Egy kis szilárd anyagú temploma volt. A vizek rovatába feljegyzeték, hogy ötnegyedórányira folyik tőle a Dráva. Az erdő rovatában szerepel, hogy bokrokkal és többnyire tölggyel sűrűn benőtt, csak az utakon járható erdők találhatók itt. A rétek rovatába feljegyzettek szerint a vidéket a Dráva kiöntései lepik el, s ezek még mocsaras árkokkal is keverednek, úgy hogy ezeken a részeken csak nagyon száraz időben lehet járni. Ezeken kívül csak kijelölt utakon lehet lóval haladni. A falun kívül halad el a Pécsről Eszékre tartó postaút, amely esős idő esetén nagyon rossz. Negyedórányira van tőle a Gácsfalu (helyesen: Kácsfalu) irányába, Siklósról Eszékre vezető kereskedelmi út, amely innen fele útnyira a Dárdára vivő postaútba torkollik. A falu sík területen fekszik, erdővel körülvéve, csak a kereskedelmi út felé szabad. A térképszelvényen ábrázoltak szerint északnyugat-délkeleti irányban, továbbá kelet felé, út mentén vannak házai. Két út is vezet e faluból a postaúthoz. 2. Kácsfalu (a térképszelvényen Kacs Falu névformában) Keskenttől és Szt Iványtól 2 1/2, Karancstól 3, Menostól (ez az elírt név feltehetően Monostor) 21/2, Bolmánytól 1 3/4, a Drávánál fekvő kocsmától 2 3/4 órányi távolságra van. Szilárd anyagból épült építménye egy kis templom és a kocsma. A Dráva egyórányira folyik a falutól, s tavasszal többnyire kilép a medréből, és elárasztja a réteket. A folyónál sehol sem lehet hajók nélkül közlekedni. Az árkoknál (csatornáknál) is csak a gátutakon lehet haladni. Az erdők rovatánál az előző falu adataira utal vissza, vagyis tölgyes van itt is. A rétek rovatában megjegyzi, hogy amit Laskafalu esetében leírt, az e falura is érvényes. Az útja a Siklósról Eszékre vezető kereskedelmi út, amely nagy kiöntések idejé nem járható. A falu sík területen fekszik, de a rétek irányában dominál. A térképszelvényen házai észak-déli és nyugati irányban helyezkednek el, az utóbbiak a postaút két oldalán.” (forrás: Mérey Klára Baranya megye települései az első katonai felmérés idején részlet)

Véleményem szerint a Kács gyökű települések közé tartozik a szintén Baranya vármegyei Kacsóta is (1542: Kachotha). Az érdekességként Kácsfalu szomszédságában Nyárád, Várdaróc, Tapolca Dárda (Tarda) helynevek.

Térképszelvény részlet (Forrás: Baranya Vármegye térképe)

Káty (Kács): Bács-Bodrog Vármegye: Káty (szerbül Каћ / Kać, németül Katsch) Újvidék vonzáskörzetéhez tartozó kisváros Dél-Bácskában, a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében. Érdekességképen kigyűjtöttem a Borsod megyei Kácsok környékén is előforduló és Káty környékén is megtalálható rokonnevű települések neveit.

MAI NEVE           EREDETI NEVE   ÚJKORI NEVE    ÚJABB NEVE

KACS                       KÁCS (1270)          KÁCS                      KÁTY

BACSKA TOPOLA       TAPOLCA     BÁCSTOPOLYA  TOPOLYA

CREPAJA             CSERÉPALJA       CSERÉPALJA       CSERÉPALJA

DARDA (HR)                 TARDA                DÁRDA                 DÁRDA

DERONYE                       NYÉK              DERNYE               DERNYE

NERADIN                     NYÁRÁD           NERÁDIN (~NAPLOPÓ)NERADIN

RAVNO SZELO             SINVA (1316)     ÚJSÓVÉ               ÚJSÓVÉ

TARAS               TARHOS (13. SZ.)             TARRAS             TISZATARRÓS

Táblázat Bács- Bodrog Vármegye régi településneveiről (Forrás: Délvidéki S. Atilla)

Káty a valamikori Kács elhelyezkedése (Forrás: Bács – Bodrog Vármegye térképe)

Kaach (Kács): Belső és Külső Szolnok Vármegye: Somkeréken, 1507. jun. 29. Bethleni Miklós és társai mint fogott bírák előtt Erdélyi Márton és fiai s a néhai Erdélyi Tamás fiai Csékey Mártonnal és leányával özvegy Erdélyi Jánosnéval a férje által jegyajándéka, továbbá hozománya és ezerhatszáz forint zálogösszeg fejében neki örökbe vallott birtokok vissza-adására nézve egyességre lépnek. „Erdély de dicta Somkerek in possessionibus Somkerek predicta, Zazberethe, Wdwarhel, Kayla,*) Zenth-andras, Zekerberethe, Kaach, Magosmarth **) Wyragosberek, Zaznemege, Olahnemege, Lwczka, Prezlop, Chepan, Nemethy in Zolnok interiori, necnon totalium possessionum Mezew-zilwas alio nomine Waydazilwas et Sarmas in de Colos, ac similiter portionis possessionarie eiusdem condam lohannis Erdély in possessionibus Zaah ***) et Lekencze in Thordensi comitatibus existentibus habitarum,…”

Barabás Samu A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. II. 1438–1526. (Budapest, 1895.)

1474. július 19. DL 36403

Somkerek-i Erdély István (e) Zekerberethe és Kach (Belső-Szolnok vm) birtokbeli részeit 60 jó magyar arany Ft-on zálogba veti Kecheth-i Gál deáknál.

forrás: Jakó Zsigmond A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

Kocs (Koch, Kach, Kaach, Caack, Kocz) b. B.- és K.-Szolnok vm. 1. 42. 236. 376. 377. 390. II. 93. 129. 280. 283. 285. 299. 320. 322. 335. —i jobbágyok : Péter, Miklós, Koncz özvegye, Simon, Lukács, Ilyés, Sándor, György, Gergely, István, János, Márk 1411. I. 376.

Az oklevélben előforduló nevek: Somkerek (Somkerék),Wdwarhel (Sajóudvarhely), Zenth-András (Sajószentandrás),Magosmarth (Szamosmagasmart),Kaach(Szamoskócs).Kaach talán Szamoskócs? (Forrás: Szolnok – Doboka Vármegye térképe)

Kach (Kács): Alsó – Fehér Vármegye: 1389. (Márc. 10. után.) János erdélyi alvajda előtt, miközben unacum regni nobilibus partium Transsiluanarum hamvazószerda nyolcadán (márc. 10.) in Sancto Emerico igazságot szolgáltat, Thate-i Márton fiai : Péter, István, valamint unokatestvérük : János fia István fogott bírák ítélete alapján Bogaath-i János fia Istvánnal és Herceg Péter fia Rufus Imrével egyezséget kötnek. A megállapodás értelmében a fehérmegyei Kach-i birtokrészben a Marus folyón levő malom az utóbbiaknak jut a szomszédos földdel együtt. Ennek határát úgy állapítják meg, hogy quantum unus homo in arcú manuali arte omni falsitate in hac parte abiecta penes illud molendinum stando penes fluvium Morus supra semel sagittare posset et ubi illa sagitta in terram descenderet, ibi unam metam terream érigèrent, innen a határ nyugatra Makotelke birtok felé egy körtefáig vonul, majd a régi határjelek mellett Ludas birtok felé infra ad fluvium Morus. Kach föld a Thate-i nemeseknek jut. Mivel Bogath-i János fia György és Herceg Péter fia Miklós nincsenek jelen, velük az erdélyi káptalan előtt az egyezséget jóvá kell hagyatni 50 finom ezüstmárka bánatpénz terhe alatt. Az erdélyi káptalan 1389 aug. 25. okl.-ből. Dl. 30.738.

Forrás: Mályusz Elemér Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951

1492. június 7. (f. V. a. Penth.) [A Colosmonostra-i Szűz Mária-egyház konventje] bizonyítja, hogy Bogath-i László - a maga és fiai: Péter és Imre személyében is - eltiltotta Bogath-i néhai Imre fiát: Istvánt a Thorda vármegyei Bogath, Lwdas, Keme[n]telke, Bodon, Ikland, Kapus, Ewrke, Mykes, a Kykeolleo/Kykellew vármegyei Radnolth, Deegh, Bord, továbbá a Fehér (Albensis) vármegyei Zenthiacab/ZenthJacab, Aczyntos, Orozy birtokokban és Kach/Kacz, Mako, Hywd és Landor prédiumokban levő részeinek elidegenítésétől, továbbá néhai Althemberger Thomas (p et c) magister, volt szebeni pol-gármester (magistri civium civitatis Cibiniensis) fiait: Nikolaust, Oswaldot és Johannt és bárki mást a fenti birtokok megvásárlásától.

Ái Kolozsvár város 1570. március 29-i (f. IV. p. Passce) oklevelében, Wass cs lt, XLIIIK (DF 25534°). - Be-jegyzés a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvében, DL 36398. p. 71. nr. 1. - Ái a 16. szd.-ból (DL 32508, fol. 12v, nr. 1. és fol. 47r). • Regeszta: KmJkv II. 2792. sz. (a jegyzőkönyvi bejegyzés alapján.

Kac (Kach, Kacz), elnéptelenedett telepü-lés Bogát közelében, Fehér m 481

Az északi Maros—Küküllő-közben, a Maros jobbparti vidékével ellentétben, a XIV. században is tovább folyt a ma- gyar falvak alakulása. Ezek: Lőrincréve, Kenteleke vagy Új- falu, Tompaháza, Apahida, Miklóslaka, Újfalu vagy Kutyfalva, Batizháza, Gabud, Acintos, Nándorlaka, Bükkös, Kach, és Herepe. Tompaháza a szomszédos csombordi Tompa-család továbbterjeszkedésének az eredménye.A XIV. századi telepek közül csak Herepének van temploma; s közülük több: Heudvásár, Kach, Bedőtelke, Hillértelke vagy Ravaszlik, Jobostelke ma már nincs is meg.

Kach.. Eltűnt helység Bogát, Oroszi, Szentjakab és Ózd környékén, a Maros partján. (Dl 30738 és Dl 38380) 1389: terra Kacz (Kach) (Dl 30738). 1429: predium Kach (Dl 38380). Birtokosok: 1389-ben fel- osztották Vörös Imre és Herceg Péter bogáti nemesek és Tátéi Márton fia István között. (Bogáti Herceg Péter Vingárti Geréb János és Kelneki Anna fia. Turul 1911. 148. l.) 1429: Tátéiak. 1509: Csesztvei Barlabássyak. (Erd. M. gr. Bánffy-cs. lt. F. 238. l.)

Kács település valahol a Maros partján (Forrás: Alsó – Fehér Vármegye térképe)

Az egyértelműen Kács nevű településként adatolható felsorolás itt véget ért, de véleményem szerint minden Kács, Kacs (Kach), Kocs (Koch), Kócs és talán a Hács és Gács gyökű települések is a rokon nevű településnevek közé sorolhatóak. A magyar nyelv három hangja a k, g, és a h hang az úgynevezett köhögős hangok a nem magyar fülnek ma is és a múltban is mindig összekeverhetőek voltak. Valójában mennyi Kacs gyökű település létezett ma már megmondani lehetetlen a pusztító járványok majd a török uralom alatt elpusztult és elnéptelenedett települések helyett vagy helyén újjak keletkeztek sok esetben nem magyar ajkú népesség betelepítésével. Az idők folyamán az idegen ajkú lakosság miatt a nevek torzultak vagy egészen új nevek születtek. Magyarázatként hogy miért tartom rokon értelmű szavaknak a kacs, kocs, gacs szavakat.

*KACS (1) fn. tt, kacs-ot, harm. szr. ~a v. ~csa. Gyökeleme a hajlást, görbeséget jelentő ka, melyhez a kicsinyező cs képzőbetű járulván alakult a kacs, azaz, fonalforma, és különféle irányban meggörbülő hajtás több növényeken, mely által más testekre felkúsznak s beléjök fogódzanak. Ilynemü kacsok vannak a szőlővesszőkön, dinnyék szárain, borsókon, babokon, s több felfutó növények indáin. Származékai: kacskaringó, kacskaringós.

KOCS (1) v. KÓCS fn. tt. kocs-ot. Fattyuhajtása a dohánynak. Rokon kacs szóval.

GACS, GÁCS (1), 1) elvont gyök, s a kacsa nemü szárnyas állatok hangját utánozza, s az a hosszasan is ejtetik: gács, honnan: gácsér vagy kácsér származik, rokon vele a német quaken (béka és kacsa hangjáról mondják), latin coaxo, angol quack, szanszkrit kacs, kucs, (melyek szinte némely madárfajok hangját fejezik ki; 2) am. kacs, s jelent görbeséget, l.KACS.

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

 

A teljesség igénye nélkül néhány településről:

Kacsánd, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil., 57 rom., 150 gör. kath., 4 evang., 75 ref., 13 zsidó lak., 196 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. N.-Mihály.

Kacsorlak, magyar falu, Zala vmegyében, ut. p. Hahót: 479 kath. lakossal.

Kacsota, magyar falu, Baranya vármegyében, síkságon, a szigetvári postaut mellett, ut. p. Szent-Lõrincz. Határa 2058 hold, mellybõl urbéri szántó 774 h., rét 387 h., közös legelõ 117 h., majorsági szántó 30, rét 300 h., erdõ 480 hold. Termékeny határa mindennemü gabonát jól terem. Lakja 400 kath., 278 ref., 2 zsidó. A ref. leánygyülekezet Nagy-Váty anyához tartozik. Birja h. Eszterházy.

Kaczvink, tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz 3/4 órányira: 1001 kath., 4 zsidó lak. Kath. par. templom. Marha- és juh-tenyésztés. Gyolcs-csinálás. Vizimalom. F. u. b. Palocsay. Ut. p. Lubló.

Forrás: Vályi András: Magyar Országnak leírása 2. kötet

Néhány adatolható település szintén a teljesség igénye nélkül melyek az oklevelek alapján Kach-nak neveztek.

Kocs: nevének változatai: 1329-ben*Gr. Teleki ltár. Kach. 1413-ban*U. o. Koch. 1474-ben*Km. prot. Labore 50. Kach. 1476-ban*Gr. Teleki ltár 7518. Kocz, 1506-ban*Dl. 28007–8. Kaach. 1609-ben*6. Lib. Reg. 201. 203. és Km. prot. C. 13. Kacz. 1750-ben*E. F. K. ltár. Kocs.

Valamennyi Kócs helység két folyó össze vagy szétfolyásánál fekszik s így valószínűleg a Kócs (gyökű) községek is a földrajzi elhelyezkedésükből vették nevüket, ez a kijelentés a továbbiakban fontos jelentőséggel fog bírni Kandra Kabos és saját névmeghatározásom alternatívája szerint is. Egyébként Koch, mint személynév is előfordul 1344-ban Zichy Cod. II. k. Kocs gyökű települések adatolhatóak Csanád, Bihar, Belső és Külső Szolnok, Bihar, Küküllő stb.

Kacsalaháza * BSz (Felsőkosály mellett) 1325: p. Kachalahaza (Tr). 1366: (Bánffy I. 265). Su 2: 347.

 

Kacsurahida * Sza (Szatmárnémeti táján) 1277: tributum de Kachurahyda. Vámhely volt (Tr). – Su 2: 347.

 

Kacsád ’település Borsod vm. DNy-i részén. Szihalom környékén’ 1284/299: Kachad, p., t.(Gy. 1: 779).

 

Kacsusz ? ’település Abaúj vm. Ny-i részén azIda folyótól D-re’ *1272/303: Kachuz, 1319/494:

Kathun [ƒ: Kachuz], p., v. (Gy. 1: 100).

Végül, de nem utolsósorban két érdekesség Kovácsszénája és Tarkacsfalva.

Kovácsszénája: ’település Baranya vm. É-i részén Pécstől ÉNy-ra’ [1290 k.]: Kach scenaya,

1332–5/PR.: Koachzenaza, Kouachenaia, Boachenaya, Boathzenaya, Chetheraya, Kothino (Gy. 1: 330).

Kovácsszénája (Kach scenaya) (Forrás: Google Earth)

Számomra nagyon érdekes az, hogy kovács-szénája településnév első írásos emléke (Kach) mivel a V betű ismert volt a latin nyelvben. A nyelvészek és helységnévkutatással foglalkozók a név etimológiáját a népi nyelvben használatos kovács, mint mesterségnév összehúzott népi alakjával kohács, kács formai változatával magyarázzák. Véleményem szerint és az eddig ismert adatok tükrében akár a település földrajzi adottságait is jelezheti.

 

Tarkacsfalva: ’Kutkafalva környékén feküdt’ 1549: Tarkacsfalva (Dezső 271),

1550: Tarkacz (Conscr. Port.), 1552: Tarkotſfalwa (uo.), 1554: Tarkaczfalwa (uo.), 1566:

Thakarcſffalwa (uo.), 1570: Tarkaczfalua (uo.). Lehoczky (Lehoczky 3: 379–380) a 16.

századból adatolja a településnevet Farkasfalva formában. Ez az adat azonban téves olvasat eredménye, a megyében ugyanis ilyen nevű falu soha nem létezett. A helység neve az 1500-as évek közepének összeírásaiban jelenik meg Tarkacs és Tarkacsfalva formában.

A név előtagja a Tarkacs családnév, a falu első kenézének a neve. A Tarkacs családnév

ruszin eredetű, de a név alapja a magyar tarka melléknév, melyhez a -cs kicsinyítő

képző kapcsolódik. Köznévként és tulajdonnévként a ruszin nyelv közvetítésével az ukránba

is bekerült, vö. ukrán таркáч almásderes ló; fehér színű ló fekete vagy rézszínű

foltokkal (СУМ. 10: 471); l. még ruszin тарканистый, таркастый ’tarka’ (Чопей390). Bár a kenéz 1672-ben is az említett család képviselője (Terkács Lőrincz), s a faluban is gyakori a Terkács név (Lehoczky uo.), a településnév idővel megváltozik.

 

Forrás: Sebestyén Zsolt1Elpusztult falvak névmagyarázatai a történelmi Bereg megyéből

 

Tarkacsfalva mint településnév csak egész későn adatolható tehát egészen biztos nem korai honalapítású. Viszont a (Tar és Kacs) egy névalakban történő említése visszakormányoz bennünket a már fentebb említett Tarkacsuhoz. Árpád vezérünk legidősebb fiával, mint névadó személlyel foglalkozva már régen felötlött bennem az a kérdés mit is jelent vagy jelenthetett a (tar) mint előtag. Mindig is volt egy olyan érzésem a Tarkacsu név két részből áll tar és Kacsu valamint a már fentebb említett családfában Tevel és Koppány kivételével a nevek (tar) vagy (ter) előtaggal rendelkeznek. Tarkacsu fia Tevel fia Tormás (Termatzus) fia Tar Zerind (Szár Zerind, Tar Szerind) fia Koppány. Gondoltam egyet és megnéztem milyen értelemmel bír a „tar” szó a magyar nyelvben.

 

TAR (1): elvont gyök, melyből több családot képező szók eredtek, 1) melyek kinövés-re, magasság-ra vonatkoznak, mint: tarj, taré v. taraj, tarkó, tarjag v. tarju. Rokon hozzá azon sar, melyből sarju, sarang, sarjadzik eredtek, továbbá szaru, szár stb. 2) Melyekben alapfogalom az időbeli terjedség, mint: tart, és ettől: tartós, tartósság, öszvetételekben: el-, kitart. Egyeznek vele a török dur-mak (demeurer, rester, sejourner, habiter), szanszkrit dhar, dhru, görög Jraw, threw, latin duro, német dauern, szláv trwá. 3) Melyek erős fogásra vonatkoznak, mint, tart valamit akár kézben akár talapul, támul szolgálva; öszetételekben: föl- és föntart, megtart; származékokban: tartogat, tartóztat, tartozik (mintegy más által tartatik) stb. Ez értelemben egyeznek vele a kalmuk dari (haltend, habend), szanszkrit tra v. trá (servare), latin servat, hellen threw, szláv drzsí. Ide sorozható a tart ige ,táplál', ,ellát' értelemben is. 4) Egyik alapfogalma a térbeli mozgás, pl. Budára tart, hegynek tart. Rokona magas hangon: tér és ter (terjed, terjeszt stb. szókban). Mennyiben még némely más osztályu szók gyöke is, pl. tartani valakitől vagy valamitől, l. az illető szók rovatai alatt.

 

TAR (2): mn. tt. tar-t, tb. ~ok v. ~ak. Szabatosan véve jelent oly testet, vagy földterületet, melyről a rajta nőtt szőrt, hajat, gyapjat, illetőleg növényeket levágták. Szabó Dávid szerént: kopasz, kopár, csupasz, meztelen csóré, gulacs (gulács). Közelebbi származékai: tarol, tarló. Ami tehát tar, annak szárai, szőrei stb. csonkitott állapotban vannak, pl. tar fej, melyről a hajat rövidre lenyírták, vagy tövig leborotválták; tar mező, melyről a füvet lekaszálták; tar szántóföld, melyről a gabonát learatták; tar hegy, melyről az erdőt, fákat kivágták. Tar gyermeknek még megnől a haja. (Km.). Némileg különbözik tőle: kopasz, melyről a haj, szőr, vagy növény tövestül kiveszett, vagy lekopott, elszáradt, honnan ezt szár-nak is mondják, pl. Szárhegy. Azonban széles ért. ,tar' használtatik egész ,kopasz' helyett is, mintha t. i. valaminek szőrét, szálát letarolták volna, pl. tar-búza, melynek szálkája, vagyis szakála nincsen: tar varju stb. Mint főnév jelent beretvált fejü embert, milyenek a törökök. Elment a tarra csatázni. Ilyenek valának a hajdani kunok, tar kunok is. Tar összeüt hangokban ott v. irt szóval; gyökül megvan a jakut taragai szóban (mely = kopasz), és persa tar-ás-ídan igében is, mely am. a latin radere; evellere pilos; honnan tarás v. tarása, quod rasum est, radendo decidit; ramentum. (Vullers).

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Ebből igen érdekes következtetéseket vonhatunk le a „tar” mint gyök elsősorban utalhat magasságra a rokon értelmű szavakból kifolyólag pedig sár szár és sarj szócsaládok származékaira. Viszont csak másodsorban melléknévi értelemben jelenti a kopasz, száraz, csupasz, meztelen fogalmakat. Esetünkben a Tar Zerind (Szár Zerind, Tar Szerind) név a legérdekesebb mivel a Zerind név létezik tar és szár előtagokkal is. Ha megvizsgáljuk a „tar” és a rokon értelmű szavak jelentését ezt figyelhetjük meg „tar” származéka taréj (magasság, kinövés, valaminek a sarja, származéka) „sar” származéka sarj (sarjadéka pl. fiúsarja ivadéka vagy származéka kimagasló része) „szár” (valaminek a legmagasabb része szára, valakinek a (le) származottja pl. Árpád vezér sarja). Számomra ebből az derül ki a „tar” gyök és rokonszavainak jelentései adott esetben ugyanazokat a fogalmakat-tulajdonságokat takarják. Tehát a „tar” gyök a nevek előtt lehetett akár méltóságjelző, is mint pl. magasságos (sorban a következő), az uralkodó első sarja, származása szerint az uralkodásban következő. De ha valakit nem győzött meg a Czuczor- Fogarasi szótár vagy az én logikai okfejtésem azoknak ajánlom figyelmébe Dr. Zsolt Zsigmond: Árpád? című munkáját.

„Így Ar Pat.d legifjabb fia Szulta (Zulta), Solt Csult Csút ismételten atyja szállás szomszédosa, de a legidősebb fiú Kács (méltóságcíme: Tar) is ismételten atyja településeinek határán szállásol. Így kerül elénk Borsodban Szihalom-Buda szomszédságában Tard és Kács, Somogyban Horpács mellett Tard és Hács, Baranyában Tarda és Kács, Sárospatak mellett Kács-or-d, Patroha mellett Kocs-or-d, s a bihari Korpát mellett ugyanez! stb. Sió mellett is szállásolt Kács, ennek emléke a Kási vár! Âr Pat.d fejedelemsége kezdetén legidősebb fia: Kács (Kocs) volt a harmadik méltóság, a Tarcs~Tard méltóságnévvel jelzett tisztség viselője. Ezért.: Tarkács”

Amint látják, nem én vagyok az első és egyetlen, aki kapcsolatba hozza a Kácsokat Árpád vezérünkkel és családfájával. Én egy kicsit tovább menetem a kutatásban és a borsodi Kácsok környezetében előforduló és az oklevelekben leggyakrabban említett települések neveire is kiterjesztettem a vizsgálódást. Csak megerősíteni tudom Dr. Zsolt Zsigmondot pl.

Borsod VM: Sály,Kács,(Tibold)Daróc, Geszt, Pély, Tard, Tardona,Tapolca,(Alsó és Felső Ábrány), Tapolcsány,Tarizsa, (Felső)Tárkány,Kacola,(Mező) Nyárád,(Felső)Nyárád, Nyék, Cserép(Falu és váralja),Bikk (Nemesbikk), Harsány, Tárkányi szőke,

BiharVM:Sályi,(Fekete)Geszt,(Kőrös)Tarján,Tarkaica,Tárkány,(Alsó)Ábrány,(Vedres)Ábrány, Kocsuba 2, Nyárló, Nyárszeg, Nyék 2, Cserepes, Cserepesmajor, Bikács, (Puszta)Bikács,Kőrös-nagy(Harsány),

Baranya VM: Kácsfalu, Tarda(Darda),Kovács (Kach) szénája,Daróc, Darócihalom,Tapolca,Tarcsa,Kacsota,(Kis és Nagy)Nyárád,

Somogy VM: Geszti,(Alsó és Felső)Tarany,Tard,Hácsi,(Kis és Nagy)Hács,Nyáros,

Heves VM: (Mező Kács) Dormánd,Pély,Tar,Tarcsa,Tardona, (Gyöngyös)Tarján,Kócs,Gacsa,(Mező)Tárkány,

Forrás: Magyarország Helységnévtára 1873

A településnevek után nézzük meg a Kács gyökű földrajzi neveket is, amelyek előfordulásának gyakorisága jóval kevesebb számszakilag, de egészen biztos vagyok abban sokkal több ilyen név is létezik vagy létezett, de csak azokat ismerhetjük melyekkel a tudomány valamilyen formában és célból már foglalkozott.

Zala megye:” A falu déli részén álló házak kertje alatti berekben, Lutz Sándor Kacs kaszálóján 75 m-nyire a kertek szélétől, az említett kaszáló északi mesgyé-jén egy 8x5 m-es felületet bontottunk ki. Ezen a darabon nyolc cölöp volt leverve, összefüggést azonban nem sikerült találnunk közöttük…”

 

Forrás: Csalog József: Híd- és dorongutak Zalavár környékén

 

Baranya megye: Kacsa-fok, Kacsanevelő, Kacsar-kút, Kacsar-rét, Kacsar-tanya,Kacsaúsztató, Kacs dűlő, Kácsidai út, Kacskaringó, Kacskaringós út, Kács-kúti-dűlő,Kacsótai-erdő….

 

Forrás: Pesti János Baranya megye földrajzi nevei. II. köt.

 

Kis-réti-fórás ,Kacs dülő [Pt: Kacs dűlő; út],Boróka dülő,…..

 

Forrás: Pesti János Baranya megye földrajzi nevei. I. köt Pécs város

 

Somogy megye: Kács láptó: Zárt erdővel övezett, kiterjedése 1 ha. Vízmélysége max. 1 m. Sűrűn álló, nagy méretű Carex spp. zsombékok, továbbá jelentős állományban T. latifolia, G. maxima és S. lacustris jellemzi. A növényzet 95 %-os borítást ad.

 

Forrás: Fenyősi László – Horváth Zoltán: A Barcsi Borókás területén fészkelő vízimadarak 1999. évi állományfelmérése, a felmérés tapasztalatai.

 

Pest—Pilis—Solt vármegye: „Kaszálóink határunkban semmi sincsen hatarunknak szűk volta miát, másut külletik Pusztákat árendálnunk". Ez is magyarázza, hogy 1770-ben csupán zselléreket találtak az összeírok, a belső határt nem lehetett jobbágytelkek szerint felosztani. A bérelt pusztán mindenki vagyoni helyzetének megfelelően művelhetett földet. Tehát az egyes helységek többnyire határuk fogyatékossága miatt rendszeresen, az úrbéri egyezségekben is megállapított összegért pusztákat béreltek. A XVIII. században területünk falvai, mezővárosai a következő pusztákat használták…”

 

Község:Fajsz (1728),(1768), Bérelt puszták:Bek, Bováritelek, Kacs, Kerék, Orosz,

 

Zálogos és alárendelt Puszták összeírása (pml ö.88.) 1728

Pusztai határhasználat:

 

Helység:Fajsz

Gazda: Bek 2 fő Szántó:25 p.m. Kaszáló:14 emb. v.

Gazda:Bóváritelek 1 fő Szántó:13 p.m. Kaszáló:8 emb. v.

Gazda:Kacs 1fő Szántó:33 p.m. Kaszáló:15 emb.v.

Gazda:Orosz 13 fő Szántó:117 p.m. Kaszáló:63 emb. v.

 

Forrás: Novák László Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

 

Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jelzet:S 70 No 0101 Cím:Delineatio Terreni controversi ex parte Debrecinensium in Praedio Zaam, et ex parte Fürediensium in Praedio Koots existentis Tárgy:Vitás határrész Debrecen, Zám puszta - Tiszafüred, Kács puszta között Keltezés éve:1770 körül Térképtípus:határtérkép Eredetiség:eredeti Egyediség:kéziratos Nyelv:latin, magyar Szelvényszám:1 Méret:48 x 32 cm

Forrás: Egy XVII. századi kéziratos térkép magyar nyelvű értelmező szövege

„Heves vármegye legdélibb részében a Tisza folyó balpartján fekszik. Maga a helység félhold-alakban, egyik szarvával a Tiszának nyúlva, terül el a folyó egy régibb medrének jobb partján, a melynek szeszélyes kanyarulata miatt alakját is nyerte. Mind a város maga, mind határának legnagyobb része az ú. n. "Kócsi-sziget"-en terül el, mely a "Sárrét"-nek - mely nevezés alá a Nagymagyarföld egyik legtekintélyesebb része tartozott - legkiemelkedőbb, legmagasabban fekvő része. Határa és környéke telisded-tele van holt tiszamedrekkel, melyek mind arról tesznek bizonyságot, hogy a Tisza egész folyása hosszában talán sehol sem kanyargott olyan szeszélyesen, sehol sem keresett magának újra meg újra annyi új medret, mint ezen a vidéken. Volt idő, hogy négy ágban is folyt Egyek, Tiszafüred és Poroszló között, egyik helyen hatalmasan iszapolva, másik helyen erősen szakgatva. Rombolását csak a tulajdonképeni Kócsi-sziget kerülhette ki, mert talajának kőkeménységű szíkes természete, ősidők óta ellent tudott állani a folyó szakgatásainak s maga a sziget épségben maradt. Ez a Kócsi-sziget, természetes fekvését tekintve, igen alkalmas védőhelyül szolgálhatott minden fajta népnek, ellenséges támadások ellen. Egyik oldalról a Tisza, másik oldalról a Hortobágy folyó határolta, egyebütt pedig a Tisza, Berettyó és Kőrös kiöntései következtében keletkezett s évezredeken keresztül állandóan tartó, mérföldekre terjedő mocsarak és lápok kerítették be s természetes kapuja csak a Nagykunmadaras határában fekvő Asszonyszállás-puszta volt. A Tisza folyón át fentebb, Dorogmánál és lentebb, Örvénynél volt gázolható átjárás, melyeknek helyén később, mai napig is meglevő révek keletkeztek. A szigetet kettéhasította a Tiszát a Hortobágygyal összekötő és minden valószínűség szerint a népvándorlás idejében mesterségesen készített, ú. n. Árkus-ér csatorna, mely Csegétől kiindulva, a Hortobágy pusztán át húzódik Nádudvar irányában. Az ekként várszerűen zárt, de az ország többi részeivel azért összeköttetésben állott Kócsi-sziget - földmívelésre, állat, különösen lótnyésztésre rendkívül alkalmas, vadászatra, halászatra szinte páratlan természeti sajátságainál fogva - kétségtelenül állandó telephelyül szolgált már a népvándorlás előtt is a mai Magyarország területén lakó népfajoknak…”

 

Forrás: Tiszafüred (részlet) Írta Végh József dr., kiegészítette Milesz Béla

 

 

A földrajzi Kács helynevek felsorolását gyermekkorom kedvenc írójának Fekete István (1900-1970) életrajzi regényéből kigyűjtött idézeteivel zárom be mely idézetek bennem mindig honvágyat ébresztenek és ezek a sorok akár a borsodi Kácsról is szólhatnának.

 

„Ez az esemény valamikor nyár végén volt, mert amikor kitódultak az iskolából, szólt már egy őszibogár, a Kácsalja felett csáléra állt a Göncöl¬szekér, és túl, messze a Cönde felett akkor kelt fel a hold.”

„Jancsi elment haza, apám még beszélgetett az emberekkel, és én sem mentem a lakásba, hanem leültem a külső tornácos folyosó lépcsőjére. Hallgattam az estét, néztem az eget, teleszívtam magam a széna, a szal¬makazal, a kert nyár végi lélegzetével, és elfeledtem a beszélőgépet, a gépi csodát, mert mintha az igazi csoda a szívemben lett volna, az alma és bürökszagú kertben, a Kácsalja kis patakjának tükrében, ahol elfért az egész csillagos ég, és a fecskék üres fészkében az istálló gerendáján, ahon¬nét elvándoroltak a fecskék, és majd visszavándorolnak a fészekbe, mint¬ha a nemzedékeket az élet és a szeretet hordozta volna a messzeség és ván¬dorlás láthatatlan útjain.”

„Egyelőre azonban maradjunk csak az ágyban, azaz díványon, abban a kedves, kicsit álmos, de derűs ébredésű valóságban, hogy esett a hó látom már az ablaksarokban is, ami szánkózást ígér részint a templom¬dombon, részint tiszttartóék kertje végében, a Kács alatt.”

„Nem hagyod itt a télikabátot? - kérdezte Péter, mire én elmondtam, hogy nagymamának ígértem meg a télikabát viselését, és meg is esküd¬tem rá.

Akkor muszáj! - mondta Péter, én pedig elindultam kertjükön át a Kács alá, bár hogy mért volt ez olyan fontos, valószínűleg akkor sem tudtam.

S amikor a tiszttartóék kertje mögött kiértem a dombra, már majdnem visszafordultam, mert olyan elkeserítően lucskos, párás volt az egész Kácsalja. A szánkázás helye csupa sár, a halott gyep csupa víz, a völgyben a kis patak fölött gőzölgött a föld, mint egy óriás, ködös mosókonyhában.”

„Nem tudom már, hogy Sztojka Gyuri göllei születésű volt-e, mert a fa¬luvégen, a sánta molnár malmától nem messze volt egy cigánytelepülés, akikkel általában nem volt semmi baj. Néha többen, néha kevesebben laktak a vízparti kis házban, amelyet egyik oldalról az agyagbánya, má¬sik oldalról a Kács patak határolt…”

„De szállt a dal puhán, halkan, hogy talán az utcára sem hallatszott ki, de felszállt a csillagos égig, a Kács alá, a szérűk homályába és az idők messzeségébe is, hiszen ha megállok az írásban, és kicsit messze, mélyen magamba hallgatódzom, talán hatvan év ködös messzeségéből hallom még ma is:

Cserebogár, sárga cserebogár,

nem kérdem én tőled: mikor lesz nyár...

Azt sem kérdem, sokáig élek-e.

Csak azt mondd meg, rózsámé leszek-e...

A göllei búcsú István király napjára esett, s most már kezdek eligazodni azokban az időkben, mert ez után a búcsú után kerültem iskolába saját kívánságomra, pedig még hatéves sem voltam.

Életemben két nagy szamárságot követtem el. Ez az önkéntes beiratkozás volt az egyik, és amikor 1917-ben önként jelentkeztem katonának - volt a másik.

De addig még sok víz folyik le nemcsak a Dunán és más nevezetesebb folyókon, hanem még a Kács alatt is, ahol valami titokzatos békében nőtt magasra a lósóskaszár, és még a nagyon bölcs kis rétibagoly sem tud¬hatta, hogy a következő évtized dögvészt és háborút hoz a világra, üszkös szenvedést és gyógyíthatatlan sebeket, amikor kis falum szép legényei szétszórva a világon, idegen földben hajtják örök álomra szomorú ma¬gyar fejüket.”

Forrás: Fekete István Ballagó idő (életrajzi regény)

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.