Kács, mint személynév:

A személynévi eredettel már többször foglalkoztam lásd Tarkacsu vagy a Kandra Kabos által említett tényeket miszerint „Különben a Kács –szó Kach A XIV-ik században is előfordul még, mint személynév.(Cod.Dipl. VIII.)”. Most a fejezet lezárásaként néhány tényadatot és magyarázatot szeretnék önökkel ebben a témában is megismertetni. Az időben az első írásos Kács személynévalak 1235- ből.

1235.Kach soproni főispánnak bizonyságlevele, hogy Buda soproni várjobbágy bizonyos fekvő birtokot tárgyazó peréről a borsmonostrai apátság érdekében barátságos úton lemondott.

Nos Dei gracia Kach Comes Suprvniensis notificamus tam presentibus quam futuris: quomodo Buda jobadio Castri Supruniensis de uilla eiusdem, cum suis cognatis citauit monachos 276de Monte Sancte Marie in nostram presenciam, et cum eis litigauit pro terra Bayke, et molendino, et domibus eiusdem Baike, et omni cultura supradicte terre; taliter, quod dicta terra per Baike Ecclesie donari non posset. Nos autem intelleximus, ut eam ipsam cum pugilibus terminarent. Inde uero item de illa pacem fecerunt, et terram cum suis pertinencijs, pro qua litigabant, Buda cum suis ceteris cognatis Ecclesie dicte dimisit tali modo, ut si deinceps lis de terra illa per Budam uel suos cognatos oriretur, litigare non posset, nisi B pecuniarn soluerent, quam terra dicte Ecclesie ualeret. Similiter si Abbas de ea causa litem moueret, simili iudicio remaneret. Et ne inposterum posset uiolari, sigilli nostri munimine roborauimus, anno gracie M°CC°XXX°V°.

Forrás:Eredetie bőrhártyán, melynek pecsétje elveszett, a budai kir. kamarai levéltárban.

1260. IV. Béla király Dubuk/Dobak ispán rokonainak, Watik/Vatzik fiainak, Mar-cellusnak, Batur/Bathor-nak, Supk/Subk-nak és Hrabur/Hrabor-nak Hernoch nevű földjét Máté tárnokmesternek és pozsonyi ispánnak adományozza, de ezért cserébe visszaadja nekik Strogar földjét, amelyet egykor elvett tőlük és udvarnokjainak adott, továbbá nekik adja Kelene földjét, amelynek Fedemes-i Jacou/Jako földje felé eső fele a honti várhoz (Hunthiensis) tartozik, ahol Wisk/Wtysk fia Mych, Bedeech fia Péter, Kaach, Sebestyén, Lesták fia Luka várjobbágyok élnek, de tőlük ezt a földet kilenc márkáért megvette a király Marcellus, Supk, Batur és Fírabur részére. Kelene birtok másik felét, ahol Morus-i Budou/Marus-i Vudov és Bors/Abond várjobbágyok élnek, a király elcserélte a szintén a honti várhoz (Hunthiensis) tartozó két ekényi Arebogosth/Terbegech földre, majd ezt is Mar-cellusnak, Supk-nak, Batur-nak és Hrabur-nak adta. Kelene birtokba az esztergomi káptalan, Fedemes-i Jacou és más szomszédok jelenlétében az új tulajdonosokat beiktatták és a föld határait leírták. Az oklevelet Pál, pozsonyi prépost írta.

Átírta Zsigmond király 1398. szeptember l-jén kelt oklevelében. Jelzet: 1-1-50., 3053. DF 281842. Tartalmilag átírta Báthori István országbíró 1435. december 4-én kiadott oklevelében. Jelzet: 1-2-107., 3115. DF 281900.

Eredeti oklevél: Esztergomi káptalan magánlevéltára, 17-1-1.

Forrás:Kiadása: Wenzel XI. 481., Magyar Sión II. 779.p., Knauz II. 102., MES I. 458., Marsina II. 660. (1260. október 14. elöttre datálja) Regeszta: Reg.Arp. I. 1245.

Kivonat: Fejér IV.3.12.p. és 30.p., Wenzel VII. 372., Kubinyi I. 46.

„1270-ben Csalomiai Miklós és Paznan Szelény nevű föld miatt Horváth Wiesk fiát, Mihályt hívják perbe. 1276-ban Kach fia Miklós fia István, Leustak fia Lukács és Pouka fia Sebestyén 6 ekényi földet adnak el Benedeknek Horvátin…”

Forrás: Bakács István Hont vármegye Mohács előtt (1971)

1398. Szept. 2. „Szaniszló fia: Sandrinus meg felesége: Ilona és fiúk: Péter meg Helmech-i Domokos fia: István nevében, hogy patruelis frater-ük: Hwzymezew-i János fia: Péter György-nap (ápr. 24.) táján jobbágyával: János fiával: Nezter-rel Szaniszló anyja egyetértésével, beleegyezésével, buzdítására és akaratából Michaelem filium predicti Sandrini, fratrem videlicet Petri et domine Elene antedictorum uterinorum gyalázatos módon megölték az ő igen nagy sérelmükre; ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike tudja meg az igazságot; majd azt írják meg neki. Kijelölt királyi emberek: Nicolaus f. Laurentius, Albertus, Stanizlaus filii Benedicti de dicta Helmech, Nicolaus, Laurentius filii Jacobi de Kach, Dominicus de Davidhaza, Georgius, Nicolaus filii Ladislai de Kystarnolch, Jacobus, Johannes de Homok, Thomas, Mathias filii [...], Ladislaus de Dobron…”

Forrás: A Leleszi konvent országos levéltárában lévő Acta anni sorozat oklevelei

1423. Máj. 15. (Bude, sab. p. assens.! Domini) Zs. a pozsonyi káptalanhoz. Elmondták neki Eysneinfrank (dictus) János Swecheth-i tributarius nevében, hogy ő a Pozsonyi!) megyei Rayka birtokon egy sessio felébe, amely őt vétel jogán illeti meg, be akar menni; ezért megparancsolja a káptalannak, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a királyi emberek egyike a szomszédok és határosok összehívása után vezesse be Jánost abba, majd iktassa azt részére minden haszonvételével és tartozékával vétel címén örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat idézzék a királyi jelenlét elé és ugyanoda tegyenek jelentést is. Kijelölt királyi emberek: Petrus, Johannes de Kach, Sigismundus f. Egidi de Kyralyfia, Johannes Thumpek de Orozvar, Petrus Graff de Gadondarff, Hans Tumpek de Orozlan.

Forrás: Pozsonyi káptalan orsz. lt. 5-7-1. (DF 226017.)

1674 [ ] „Kecse [Kacs] Lukács túri jobbágy Bánréve [Bán-rév] halászatát

használandó 10 ezüst talléron egy évi bérbe vette s ezért neki pecsétes jegy adatott, hogy másfelől ne háborgattassák, 1674-ben. Mumin szolnoki adószedő." (57. p.)

1674 [ ] „Kecse [Kácsy Bálint, Kecse [Kacs] Lukács és Kis Pál túri lakosoknak a

szántóföldet egy egész évre 8 ezüst talléron bérbe adtuk, mely tekintetben, hogy mások által ne háborgattassanak kezeikbe jegy adatott, 1674-ben. Húszéin kis hübérenc." (44. p.)

Forrás: Benedek Gyula Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából 1526-1699 (Documentatio Historica 9., 2005)

1715.Bisztricza, Bisztircsény, Besztercsény, Bars, Bystričany, SK

Vásárhely: Oszlány, Privigye

Adózók neve: Martinus Hagara; Martinus Vertej; Joannes Hinter; Joannes Szlepka; Martinus Kacs; Martinus Gondian; Martinus Provik; Valentinus Styefko; Emericus Bartko; Stephanus Michalko; Gabriel Bulik; Georgius Szukenyik id.; Georgius Szukenyik ifj.; Kovács; Stephanus Obert; Joannes Gyuracska; Joannes Salga; Joannes Hakely; Joannes Dudaj; Michael Dudej; Joannes Kovács; Thomas Kacs; Georgius Birga; Georgius Kiraly; Sivka; Mathias Huban; Simon Lehoczky; Bartholomaeus Huszka; Georgius Schuda; Stephanus Kurtyik; Georgius Tyetno; Mathias Krajcsin…

Oldalszám: 99, 100, 101, 300

Forrás: Magyar országos Levéltár

  Részletek az eredeti 1715 ben keletkezett dokumentumból (Forrás:MOL)

A XIV. században keletkezett oklevelet nem volt szerencsém megtalálni amire Kandra Kabos hivatkozik de sokkal előbbieket viszont igen és mint láthatják szép lassan a Kács személynév átalakul jelzővé majd vezetéknévvé.

A vezetéknevek kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése miatt jelent meg, leggyakrabban az illető szakmájára (pl: tímár, kovács, szabó), kinézetére (pl: kis, nagy, vagy akár medve, utalva nagy termetére) vagy belső jellemzőire (pl: bátor, vitéz, fukar) utalt. Ez a név általában nem öröklődött, de fokozatosan a „Vitéz Mihály, Béla fia” forma miatt egyre gyakoribb lett, hogy ez a ragadványnév egy egész családot vagy több nemzedéket is jelölt. Más kultúrkörökben a vezetéknevet az apa (patriarchális társadalmakban legalábbis) keresztneve helyettesítette, „Mihály fia Béla” formában. A származás megjelölésére használták a de genere (nemzetségből) kifejezést a kora középkorban. Körül-belül a 14. századig volt használatos a keresztnév mellett az apa vagy valamelyik előd nevével, esetleg a lakóhely elnevezésével kapcsolatban. Például: de genere Dénes = Dénes fia, rövidített formája „de”, Dénes de Zala = Zalai Dénes. A családnevek kialakulásával általános használata megszűnt. Leonardo da Vinci neve is hasonló eredetű, aki az olasz Vinci nevű város melletti kis faluban (Anduan) született. Magyarországon az 1400-as évek elejétől már igyekeztek pontosítani minden személyt, apja nevével, foglalkozásával, vagy a lakóhellyel. Míg eredetileg abszolút nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresztnevet, 1816-ban I. Ferenc új rendeletet adott ki, amely lehetővé tette azt, hogy kancelláriai, majd később belügyminiszteri engedéllyel a családnevek megváltoztathatóak. A keresztnév-változtatást az egyház büntette. Magyarországon a vezetékneveket II. József tette kötelezővé 1787-ben, ezzel alakult át a szokásból hivatalosan azonosító adattá.

De mielőtt ezt a fejezetet lassacskán lezárnám, még egyszer visszatérek a Kács személynévi alakhoz. Jogosan gondolkodunk el azon mi alapján adták valakinek a szülei a Kács nevet valószínűleg hagyományból vagy a baba valamilyen jellemző tulajdonsága miatt. Itt nem feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy kacska lába vagy keze volt, hanem akár a göndör hajra is vonatkozhatott természetesen az átlagtól eltérő görbébb végtagokat sem zárhatjuk ki. A Kács személynévi alaknak természetesen női változata is létezett ezért én azt feltételezem a névadásnál komoly szerepet játszhattak a külső tulajdonságok. A női változat a Kachy forma volt.

Kachi 1281/1283: Kachy

Forrás: Női neveink az Árpád-korban Az Árpád-kori személynévtár (1000-1301) alapján

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék

A szepesi káptalannak bizonyságlevele, hogy Vnd János comes fiainak beleegyezésével férjhez menő leányának Kachynak Thorkw nevü földet átengedte. 1281.

Capitulum Ecclesie Beati Martini de Sypus presens scriptum inspecturis salutem in eo qui creauit omnia et guber-nat vniuersa. Omnibus Christi fidelibus tam presentibus quam futurisharum serie uolumus peruenire,quod cum Comes Jan Vnd cum filijs suis, Ewgin videlicet et Petro, ad nostram accedentes personaliter (presenciam) ex vna parte, ab altéra uero Symou gener ipsius cum quatuor filijs suis Petro, Paulo, Dominico et Laurencio coram nobis personaliter constituti; idem antedicti Jan et filij sui de consensu communi confessi sunt oraculo viue uocis, quandam terram eorum bereditariam, que wlgariter nuncupatur Thorkw, existentem inter duos riuulos Veresabna uocatum et Neneewyz, prenotato dicto Symoni genero ipsius, et filie sue que uocatur domina Kachy, et per ipsam filiam nepotibus suis in filios filiorum iure perpetuo possidendam, tenendam et babendam, et per cuncta tempóra irreuocabiliter optinendam certis metis et antiquis ubique distinctam. Vt autem hec donacio et assignacio perpetue firmitatis robor optineat, et ne processu temporum per quempiam in irritum retractetur, ad instantem peticionem utriusque partis presentes litteras eisdem concessimus nostri sigilli munimine roboratas. Dátum anno Domini M° CC° octuagesimo primo.

(A azepesi káptalannak 1283-ki átiratából; a budai kir. kamarai levél-tárban.)

Forrás: Wenzel Gusztáv Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. IX. 1272–1290. (Pest, 1871.)

Valamint végül, de nem utolsósorban egy nagyon érdekes tanulmány részlete, ami sajnos ugyanúgy nem kínálja fel az egyetlen és valós megoldást a Kács szó származásának eredetére.

Kniezsa István

Erdély víznevei

„A víznevek minden területen a legrégibb és egyben a legszívósabb földrajzi nevek közé tartoznak. A folyónevek régibbek a helységneveknél, mert minden nép a birtokba vett területnek először a földrajzi adottságaival ismerkedik meg és nevezi, el őket s csak azután kerül esetleg sor az állandó letelepülésre. A folyóknak nagy jelentőségük van a letelepedett életmódot folytató népeknél és a nomádoknál egyaránt. Az utóbbiaknál ezek még fontosabbak, mert a tájékozódás lehetőségét biztosítják. A folyónevek szívósabbak is, mint a helységnevek. A helységek elpusztulhatnak, lakóikat kiirthatják, rabságba hurcolhatják, vagy szétkergethetik és nevük könnyen feledésbe merülhet. Ezzel szemben a folyók és nagyobb patakok neveinél ez a legritkábban fordul elő. Egyrészt, mert a folyó nem pusztul el, másrészt, mert a folyót nemcsak egy aránylag nagyon kis körzet lakossága ismeri, mint a helységneveket, hanem a folyó neve a folyó folyása egész hosszában élő lakosságnál van elterjedve. Bármilyen katasztrófa is érje a terület népét, valószínű, hogy valami csekély lakosság mindig marad valahol egy nagyobb folyó közelében. Ez a csekély lakosság pedig már elegendő ahhoz, hogy a folyó nevét fenntartsa és az új jövevényeknek közvetítse. Ez az oka annak, hogy olyan területen is, ahol minden ókori város neve eltűnt, a folyók egy része ókori, sőt őskori múltra tekint vissza. Pl. míg Észak-Pannoniában egyetlen római város sem maradt meg (Carnuntum:Deutschaltenburg, Brigetio:Ó-Szőny,Solva: Esztergom, Aquincum: Buda, Arrabona: Győr, Intercisa:Dunapentele, Sopianae: Pécs, stb.), Addig a folyók neve közül néhány a római kor előtti idő óta a mai napig él: Rába (Arrabo),Marcal (Mursellus) és Zala (Salle, Sala). Ugyanezt látjuk Erdély területén is. Nyoma sincs a római városneveknek (Sarmiseghetuza:Várhely—Grădişte, Apulum: Gyulafehérvár—Bălgrad, Potaissa:Torda—Turda, Napoca: Kolozsvár—Cluj, Porolissum: Mojgrád—Moigrad), ezzel szemben a folyók nevei (Tisza, Szamos, Körös, Maros, Ompoly, Olt, Temes és Berzava ) ma is megvannak. A folyóneveknek ebből az állandóságából és régiségéből önként következik, hogy egy terület legrégibb néprajzi viszonyainak kutatását a folyónevek vizsgálatával kell elkezdeni. Ez főleg arra ad feleletet, hogy a kérdéses nép a beköltözése idején hol, milyen népeket talált. Azonban nem minden víznevet jellemez az állandóság. Ez csak a nagy folyók és nagyobb patakokra vonatkozik. Ezzel szemben a kisebb, egy, esetleg két helység határán keresztülfolyó patakok nevei még a helységek neveinél is változékonyabbak. E patakok neveit ugyanis legtöbbször már a szomszéd község sem ismeri, így egy helység lakosságának kicserélődése esetén a patak neve legtöbbször feledésbe merül. De a lakosság kicserélődése nélkül is könnyen eltűnhet a név, ha a patak a helység egyetlen vize. A helység népe ugyanis rendesen a patak-nak, a szomszéd helységek pedig az illető helység patakának nevezhetik. Ilyen névváltoztatásra igen sok adatunk van. Erdély területén ilyenek pl. a Kecsedipatak (régen Ménes), Lozsárdi patak (régen Orbó), stb. Az alábbiakban Erdély és a vele összefüggő nyugati területek folyóinak és nagyobb patakjainak magyarázatait adom. Nagyobb patakok alatt azokat a vizeket értem, amelyek legalább három-négy községen keresztül folynak és így feltehető, hogy nevük régi és a helységektől függetlenül alakult. Ez utóbbi okból általában nem tárgyalom azokat az egyébként hosszabb patakokat, amelyek nevüket a mellettük fekvő helységek valamelyikétől nyerték és a régi korból nincs rájuk adatunk. Ezekről ugyanis feltehető, hogy mai nevük nem eredeti. Ez különösen akkor valószínű, ha a helynév, amelytől a patak a nevét nyerte, személynévből származik. Kivételképen azonban akkor is tárgyalom a mellettük fekvő’ helységekkel azonos nevű patakokat, ha a vízre egyébként régi adatunk nincs,de ha a név jelentése alapján valószínű, hogy a víznév volt az eredeti (ilyenek pl. Sebes, Fenes, Dézna, Ludas, Gyógy, Bisztra, Árapatak stb., stb)…”

Ha egy rövid elemzésbe kezdünk, az ismertetett dolgozat részlete alapján a következő megállapításokat tehetjük. Tehát ha a víznevek a legszívósabb földrajzi nevek közé tartoznak, akkor Kács a nevét a földrajzi adottságai alapján kapta. A mai patakmeder nyomvonala nagyon kevés természetes kanyarulat kivételével szinte egyenesen szeli át a völgyet. De valamikor nem volt ez így elég csak megemlítenünk a mai kis-malmot vagy az égett- malmot ahol előbbinél kb. 30 méterre utóbbinál legalább 100 méterre halad el a patakmeder. Sőt a kismalom esetében ma a meder mélysége legalább 3 méterrel alacsonyabban van, mint ahogyan annak lennie kellene. Gondolom, senki nem feltételezi azt, hogy szivattyúzták a vizet a malomkerékre. Itt hívnám még fel a figyelmet a Kácsi víz (Kácsi patak) különlegességére, mert ugye, mint már ismertettem a patakmedret több természetes „vízesés” tagolja. Vagyis akár síkban akár térben nézem a Kácsi patakot bizony kacskaringós hajlik és görbül. Rögtön következik az első ellentmondás az 1567.évi urbáriumi összeírásban az alábbi adatok szerepelnek

„Abbatia Kaach: üresen

6 jobbágy – 3 puszta ház – „Molendinum grisaceum” – „karló” nevű a Kapás-patakon – dézsmájukat borban adják – nagy kiterjedésű szántóföldjeik vannak.”

A mai Tibolddaróc és Bükkábrány között a Kácsi vizet Kapás-ként említik. Feltételezem az információt szolgáltatók nem az őslakosságot képezték, de ezekben a vérzivataros időkben ez egyáltalán nem meglepő. A tanulmány szerint bátran kijelenthetjük, a Kács víz a nagyobb patakok közé tartozik mivel kezdetben három Kács nevű településen majd Ábrány mellett elhaladva Nyárádnál egyesül a Latori (váraljai) patakkal. Megérkeztünk a következő ellentmondáshoz Anonymus sem valamint az általam ismert egyetlen oklevél sem említi a patak nevét csak patakról, folyóról és forrásról tesznek említést. Négy településből három ugyanazt a nevet viseli, mint a patak, sőt mint bemutattam a Kács személynév is volt. Így végezetül elérkeztünk ahhoz az örökérvényű találós kérdéshez, amely Kács nevének magyarázatánál is teljesen megállja a helyét „Mi volt először a tyúk vagy a tojás?”.

Kács nevű települések és földrajzi nevek Kárpát medencén kívül:

A fejezet elején arról is szóltam, hogy valami érthetetlen oknál fogva a Kárpát medencén kívül is számtalan Kács nevű település és földrajzi név adatolható. Ezen Kácsok egyenkénti bemutatása meggondolatlanság lenne részemről, egyrészt azért mert nagyon sok létezik, másrészt pedig azért mert keletkezésük és történelmük számomra ismeretlen. Viszont néhányat ismertetni szeretnék abból a meggondolásból, hogy bizonyíthassam önöknek a Kacs szó történelmi végtelenségébe visszanyúló eredetét a „bibliában is megírt Bábeli zűrzavar előtti időbe”. Azt nem állíthatom, hogy a Kacs magyar eredetű szó ennek eldöntése nem az én feladatom, de a Kacs és rokonszavaiból származó szóbokrok és azok azonos vagy hasonló jelentéstartalma feltétlenül elgondolkodtató. Továbbá ebben a fejezetben szándékozom kifejteni a már sokszor emlegetett földrajzi elhelyezkedésre utaló Kacs név származtatásának lehetőségét is. Két országgal azért kiemelten is foglalkoznék az egyik a mai Pakisztán a másik India Gujarat nevű része. Pakisztánnal azért foglalkozom kiemelten, mert a legtöbb Kach nevű helység itt adatolható és a későbbiekben egy következő fejezetben nagyon fontos szerepe lesz, az Indiai Gujarat pedig azért fontos, mert itt döbbentem rá a kacs szó ősidőkbe nyúló értelmének.

India Jammu és Kashmir területe:

Kachal, Kachar, Kachar, Kachha, Kachhapind, Kachhgund, Kachh-i-Nambal, Kachhlu Qāzīpura, Kachradin,

Kachha nevű település India (Forrás:Google Earth)

India Rājasthān területe:

Kachhāliya, Kachhāliya, Kachhīpura, Kāchhota, Kachnāriya, Kāchola, Kachriāwās

Kāchola nevű település India Rājasthān (Forrás: Google Earth)

India Gujarāt területe:

Kachchh, Kachholi, Kachigadh

Kachchh India Gujarāt egy hatalmas területe (Forrás:Google Earth)

Kacs (Cutch), a bombayi presidencyhez tartozó brit-indiai hűbérállam 16,850 km2 területtel, (1891) 558,415 dsat, kol és radsput lak., Buds fővárossal. Kacs. egy nagy és több kisebb szigetből áll, amelyeket a Nagy-Rann v. K.-ilaguna Szindhtől és a Kis-Rann Gudserattól választ el. A nagy sziget neve Kacs, a kisebbeké Kavra, Kadra, Beila és Szantalpur; a másodikon a Pacsam Pirben (435 m.) éri el a Kacs a legnagyobb magasságát. A szigetek a száraz évszakban a szárazfölddel össze vannak kötve, mert a két Rann ilyenkor, amelyek 23,300 km2 területet borítanak el, egészen kiszárad, sóréteg takarja a csaknem vizszintes felületet; ellenben az esős évszakban 1 m.-nyi magas vizréteg borítja. Kacs szorgalmas lakói a termékeny helyeken a gabonaféléken kívül pamutot termesztenek és számos szarvasmarhát meg bivalyt tenyésztenek és Mandaviból, fő kikötő helyükből élénk kereskedést is űznek. A hűbér-fejedelem radsput; az évi jövedelem 1.785,000 rupia.

Bhuds fővárosa a Bombay angol presidencyhez tartozó Kacs (Cutch) hűbérállamnak, az ész. sz. 29° 13′ alatt, (1881) 22308 lak., szűk és piszkos utcákkal több tekintélyes mecsettel és brahmin templommal és a rádsának khinai izlésben épült palotájával.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kacs sziget és Kacs öböl Indiában

Első vizsgálatra nem tűnik fontosnak India e része, de ha közelebbről megismerkedünk, ezzel a területtel rögtön szembetűnik nagyon sok fontos összefüggés miért is Kacs és mi is az a hasonlóság a Kárpát medencei vagy azon kívüli Kács hely és földrajzi nevek között. Valamint hosszú évek után itt történt meg az áttörés és itt kezdtem egy bizonyos szempont szerint vizsgálni a kacs nevű helyek összefüggéseit, ami számomra megfelelő, sőt mi több egyetlen logikus magyarázatot hozott. De mi is ez a sorsdöntő összefüggés? Először is a Kács sziget nevének eredeztetése, amit a szanszkrit teknős szóból származtatnak, de addig ez sem tűnik sorsdöntő felfedezésnek, míg nem ismerjük a szó szanszkrit alakját és ez a szó (Kacchapa,Kacchapaka). Itt rögtön két nagyon komoly összehasonlítási pontot is kapunk az első a szanszkrit teknős szóban megtalálható Kacch gyök valamint gondolkozzunk el azon miért is hívják magyarul teknősbékának ezeket a páncélos hüllőket. Minden kétséget kizáróan a védelmükre szolgáló páncéljuk miatt, amit mi magyarul teknőnek hívunk. De mi is az a teknő?

Teknő: (tek-en-ő) fn. tt. teknő-t. 1) Rendesen faderékból homorúan kivájt, félkörös és hosszukás öblü vagy több deszkából öszveillesztett ilyetén edény. Mosóteknő, sütőteknő, kis teknő, nagy teknő, bükfateknő, aranymosó teknő. Teknőben kenyeret dagasztani, besózni a disznóhúst. Teknővel leborítani valamit. Olyan, mint a teknőben ingó viz. (Km.). 2) Némely vizi állatok, nevezetesen, békák, csontáros héja, tokja. Békateknő. 3) Hajó medre, vagyis hasa, öble, melyet a bókonyok tartanak öszve. 4) Folyók medre. 5) Vadászoknál egy egész vaddisznónyáj heverő- vagy fekhelye. Továbbá a rókaszállás egy része; V. ö. SZÁLLÁS. Tájdivatosan: tekenő, tekenyő, teknyő. A Debreczeni Legendáskönyvben: tekönő is. "Szent Benedök vevé ah két foltját (darabját) a tekönőnek s imádkozván megegészszité a tekönőt." (221. l. - a codex lapja).

Részesülő alakú, mint csökkenő, bökkenő, s hihetőleg az elavult teken igéből. Törökül tekne. Tekenő v. teknő mind alakjánál, mind gyökhangjainál fogva alapfogalomban is rokon a teke, tok, tök, tegez, takar, szókkal.

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Mint láthatják elsősorban mélyedésre, öbölre, folyómederre, tájdivatosan szálláshelyre, de elsősorban görbületre utal a talaj vagy táj felszínén. A kulcsszó a görbület megfigyeltem a Kács hely és földrajzi nevek vagy völgyteknőben lévő települést, völgyet ,patakot,időszakos vízfolyást, tavat vagy hegyeket jelölnek. Ha most veszik a fáradságot és visszaolvasnak, vagy ha emlékeznek még rá miként jellemezte Kács fekvését Kandra K.” Az említett völgyszoroson, az ugynevezett „kőkapun” keresztülhaladva, egy menedékes teknőalaku völgymedencze áll előttünk gyógyforrásaival, apró házaival és fás tetőivel, mint az előbbinek folytatása. Ez Kács…” a Somogy megyei Kács láptó vagy az a tény miszerint minden Kócs nevű település folyók összefolyásánál találhatóak valamint az összes 3D térképeken is jól látható az a bizonyos völgy vagy teknő. De hogy még érthetőbb legyek nézzük meg a Kacs gyök és az abból származó rokonszavak jelentéseit.

*KA elvont gyökelem. 1) Tiszta torokhang, melytől hangutánzással neveiket kölcsönözték a) oly állatok, különösen madarak, melyek erős torokhangon szólanak, mint: kakas, kakuk, karoly, kacsa; b) oly igék, és származékaik, melyek, néha más hanggal is toldva, a természeti ka hangot utánozzák, mint: kaczag, kaffog, kahol, kuratyol, katakol, kattog. 2) Jelent, miként általában, hajlást, görbülést, pl. ezen szókban: kaczor, kacs, kacskaringós, kád, kagyló, kaj, kajla, kajsz, kajszos, kajmó, kajmacs, kacsiba, kalács, kalinkó, kalantyú, kalimpáz, kalistál, kamó, kampó, kancsal (kamcsal), kandikál, kany, kanyar, kanyúl, kapa, kasza, kapcs, kar, karé, karika, karima, káva (=ka-av-a), kavar, stb.

*KACS (1) fn. tt, kacs-ot, harm. szr. ~a v. ~csa. Gyökeleme a hajlást, görbeséget jelentő ka, melyhez a kicsinyező cs képzőbetű járulván alakult a kacs, azaz, fonalforma, és különféle irányban meggörbülő hajtás több növényeken, mely által más testekre felkúsznak s beléjök fogódzanak. Ilynemü kacsok vannak a szőlővesszőkön, dinnyék szárain, borsókon, babokon, s több felfutó növények indáin. Származékai: kacskaringó, kacskaringós.

*KACS (2) természeti hangutánzó, melyből kacsa származott, minthogy ezen madárfaj kiáltó szava: kacs! kacs, vagy hosszu á-val: kács! kács!

*KACS (3) elvont gyöke kacska, továbbá kacsing v. kacsong s kacsint v. kacsont stb. szóknak. Jelentése általán: görbeség, különösen szemmel hunyorítva félreintés; a persában Beregszászi szerént gands am. kacsintás; a finnben pedig katson am. nézek.

*KÁCS (1) fn. tt. kács-ot. Dunántúl több vidéken a köznép nyelvén összehúzva kohács- v. kovács-ból. Há mész? Ee mek a kácsho, loakat patkónyi.

*KÁCS (2) hangutánzó, s jelenti a kacsának kiáltó szavát. Röviden: kacs.

*KÁCS (3) falu Borsod megyében; helyr. Kács-on, ~ra, ~ról.

*KACSA (kacs-a) fn. tt. kacsát. Ismeretes vízi madár, egyenes, és sárgavörös csőrrel és sárgavörös vagy barnás uszóhártyával. (Anas boschus). A szelíd házi kacsa tollai fehérek vagy tarkák, a vadkacsáéi tarkák s teste valamivel kisebb, és kárcsúbb mint a szelidá s csőre zöldessárga. Máskép: kácsa v. récze, rucza, gócza. A persa, török és tatárnyelveken kaz, a németben Gans, svédben gäs sth. am. lúd. Átv. ért. hirlapi kacsa, am. hazug hír, hamis tudósítvány.

*KÁCSA l. KACSA.

KACSALÁB (kacsa-láb) ösz. fn. A kacsa nevű madár úszóhártyás lába. Átv. ért. kacsalábon lenni, am. alig tengeni, vagy kövér kacsa módjára, biczegve mozogni.

*KACSIBA (kacs-ib-a) mn. tt. kacsibát. Gyöke a görbeséget jelentő kacs, innen ab v. ib képzővel kacsab, kacsib, mint kasz, kaszab, kaszib, kaszabol, kaszibál, végre minőséget jelentő a képzővel: kacsiba. Jelent horgas, lőcsös lábút, vagy általán meghorgadt, meggörbült valamit. Nevezetesen így nevezik a Balaton mellékén a kaszanyél bal fogatóját; a jobbkézbeli neve: bankó.

*KACSKA (kacs-ka) kicsinyező fn. tt. kacskát. Kis kacs. Mondják emberről is, kinek egyik karja rövidebb vagy hibás görbeségü.

*KACSKANYAK (kacska-nyak) ösz. fn. 1) Görbe, félretekeredett nyak. 2) Növénynem, a két főbb hímesek seregéből és födetlen magvuak rendéből, melynek virágcsészéje öt egyenetlen rovatra oszlik. Virágcsövének egyetlen nyilása van, melyen két hosszú, és két rövid hímszálak állanak. (Bugula, Ajuga. L.) Fajai: tornyos, havasi, halmi, ostorindás, kalincza-k.

*KACSKARING (kacs-kar-in-g) fr. tt. kacskaring-ot, barm. szr. ~ja. Alkotó részei, a görbeséget jelentő kacs és kar (kör), a mozgást jelentő in és gyakorlatra mutató g képzők. A székelyeknél ó végzettel karingó (=keringő) magában is divatozik s am. örvény. (Kriza J.) Jelent általán oly tárgyat, melynek alakját ide-oda hajló, görbedő, egymásba fonódó vonalak képezik, milyenek némely növények tekergős kacsai vagy a ruhákra varrott czifra sujtások vagy fodrokba hajtogatott hajfürtök. A természetrajzban jelent hüvelyes növénynemet a két falkások seregéből és tízhímesek rendéből, mely déli Európában a szabad mezőkön tenyészik, s melynek hüvelyei görbék, s a skorpio farkához hasonlók. (Sconpiuros. L.)

*KACSKARINGÓ (kacs-kar-in-g-ó) fn. kacskaringó-t. Ide-oda görbedő, hajló, egymásba fonódó szálakból, fonalakból álló czifraság, sujtás, fodor. Kacskaringóra hímezett ködmön, bakonyi szűr. Kacskaringóra sujtásozott nadrág, dolmány.

*KACSÓ fn. tt. kacsó-t, harm. szr. ~ja. Gyermeknyelvben vagy gyermekekhez szólva am. kis kéz, kezecske. Add ide a kacsódat. V. ö. GYERMEKSZÓ.

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Fölösleges lenne tovább ismertetni a különböző rokon szavak értelmezését, de itt újra meg kell jegyeznem a kocs és gacs szógyökök is ide tartoznak, görbeségre-hajlatra utalnak. A fent ismertetett szavak közül három szóval külön is szeretnék foglalkozni mivel újabb érdekességekkel, szolgálhatnak. A legfeltűnőbbel kezdeném, úgy hiszem, már mindenki észrevette igen sokszor szerepel a kacsa, mint élőlény az értelmezések között és most önök is elgondolkodnak azon, mint ahogyan én is tettem mi is lehet az összefüggés a görbeség és a kacsa között. Higgyék, el van és nem is akármilyen. A magyar nyelv használja vagy használta a kacsa a kácsa és gácsér megnevezést is ugyanarra a szárnyas élőlényre, de létezik még kócsag nevű vízi madarunk is. De ahhoz hogy értelmet nyerjen, a négy különböző alak rokonsága egy ötödik rokon szóval kell összekötnünk őket és ez nem más, mint a kacsáztatni szó.

Legyen az gyermek vagy felnőtt, aki valaha vízparton járt biztos kipróbálta már azt elfoglaltságot mikor lapos köveket keresve és azokat eldobva a vízfelszínen pattogó kő látványával szórakoztatta magát vagy környezetét, amit egyszerűen csak úgy hívunk kacsáztatás. Ha viszont összefüggést keresünk a vízfelszínen pattogó kő és a kacsa, kácsa, gácsér vagy kócsag között csak úgy tehetjük meg, ha megfigyeljük ezeket a szárnyasokat és rögtön látjuk a hasonlóság mibenlétét. Ezek a szárnyasok a vízfelszínre nagy sebességgel leereszkedve mintha pattognának a vízen, de hasonló dolog történik a felszínről való elrugaszkodás esetén is, mert míg a szárnyasok a megfelelő hajtóerőt létre nem hozzák szárnyaikkal addig lábaikkal és szárnyvégeikkel több esetben is érintik a víz felszínét. De a nyugodt vízfelszínen úszva távolodó kacsa is érdekes apró hullámokat hagy maga után. Véletlen lenne, ez a sok hasonlóság? Aligha hiszem ennek a szónak a születése a végeláthatatlan múltban gyökerezik mikor az emberiség elkezdte megfigyelni környezetét és nevet adott a környezetében előforduló különböző helyeknek. Majd vadászat közben az adott élőlény viselkedési vagy különleges tulajdonsága miatt elnevezte azt a már általa általánosan használt jelzővel (névvel). Akár térben akár síkban vizsgáljuk az említett mozgásokat, ezek hullámok hegyek, völgyek, de mondhatjuk azt is jó magyar szóval kacskaringós, és ahogyan a magyar népmesék is mondják „aki nem hiszi, járjon utána”.

 Hullámhegyek és hullámvölgyek az úszó kacsa után

A második szó a „kovács” mint az értelmezések között fellelhető a kacs a kovács népiesen összehúzott alakja (Kach szénája- Kovács szénája). De teljesen biztosak lehetünk ezek után ebben? Ha évekkel ezelőtt valaki megkérdi tőlem miért kovács a kovács gondolkodás nélkül a kova szó, mint tűzzel kapcsolatos szóból eredeztettem volna azt. De ha megnézzük, mit csinál a kovács akkor ráébredünk arra hajlítja görbíti formálja a fémet tehát nem a fém előállítása miatt kapta a nevét és ezért nem kovács az öntödei munkás.

A harmadik szó a „kacsó” ez a szó számomra újra egy különleges gondolatsort generál. Mi is az a kacsó? Elsősorban kézfej, amit nézhetek a kézfej oldaláról, de sokkal érdekesebb, ha a tenyér felől vizsgálom, mert akkor egy természetes mélyedést-teknőcskét látok, amit életünk során számtalanszor használunk vízivásra is és ezt nehezen tehetnénk meg a kacs(ó) különleges tulajdonsága nélkül. Talán innét származik a kancsó vagy kanna szavunk is. Mert egy biztos az emberiség első vízivó edénye a kacsó volt majd a teknős (Kacchapa) páncélja majd a kézművesség kialakulása után a kancsó vagy korsó. Mióta keresem a kacs szó értelmét jelentését számtalan élő és holt nyelven is kerestem a megoldást. Így jutottam el a „sumir” nyelvhez is, amely nyelv és a magyar nyelv között számtalan hasonlóság található, mint szógyöki egyezések és mindkettő a ragozó (agglutináló) nyelvek közé tartozik.

A „sumir” KA szó jelentése nyitás, átjáró, száj tehát nyitást nyílást jelent. A SU szó jelentése kéz. Ha összeolvassuk a következő értelmezést kapjuk KA- SU „nyitott kéz” tenyér vagy talán kacsó? Úgy hiszem sokkal több ez, mint véletlen hogy magyarul, szanszkrit és sumir nyelven is hasonló tulajdonságokat jelöl.

Pakisztán:

A mai Pakisztán területe az a hely ahol a Kárpát medencén kívül legtöbb Kach nevű és azt tartalmazó településnév és helynév található szám szerint 130. valamint az Indiai Kács félsziget földrajzilag Pakisztánnal szomszédos és itt a Kács sivatagban csaptak össze 1965- ben a II. Indiai és Pakisztáni háborúban az ellenséges hadseregek.

Második indiai–pakisztáni háború (1965)

„A fegyverszünet ellenére az 1950-es és 1960-as években folyamatos határvillongások voltak a két ország között, melyek közül az egyik, az Arab tenger térségében az indiai Gudzsarat állam és a pakisztáni Szindh tartomány határán lévő Kács-sivatagban 1965. március–áprilisban nagyobb összecsapásba is torkollott, melyben a nagyobb erőket bevető Pakisztán némi területi nyereséget ért el az egyébként szinte lakatlan térségben. A Kácsi összecsapást végül 1965. június 30-án Harold Wilson brit kormányfő közvetítésével fegyverszünet zárta…”

Forrás: Marosvári Csaba: A második indiai- pakisztáni háború 1965

Pakistan,North-West Frontier:

Kach,Kachai,Kachar,Kach Bānda,Kachcha Garhi,Kachcha Kor,Kachchawāla,Kachchhal,Kachchi Bhaniānwāli,Kachchi Khisorānwāli,Kach Dourān Khān,Kachhi,Kachh Kili,Kachi Kopar,Kachi Paindewāli,

Kachkotai Asad Khān,Kāchol Bela,Kachol Kas,Kachozai,Kachri Bānda,Kāchroi Bānda, össz:21db

Pakistan,Azad Kashmir:

Kachalāni,Kacharjān,Kachhla,Kachhūl,Kachīli,Kachna, össz:6db

Pakistan,Balochistān:

Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kacha,Kacha Dāman,Kachahri,Kachai,Kachai,Kachai Kili,

Kach Allāhyār,Kach Basti,Kachhai,Kach Hasan Zai,Kachhi,Kachhi Alīzai,Kachhi District,Kachhi Ziārat,Kach Kili,Kach Kili,Kach Kili,Kachki Mehla,Kach Koda,Kach Lamona,Kach Mulla Nika Kili,

Kach Roshan,Kach Sabzal, össz:31db

Pakistan,Federally Administered Tribal Areas:

Kachari,Kachkai,Kachkai,Kachkol,Kach Māma Khel össz:5db

Pakistan,Northern Areas:

Kachirani össz:1db

Pakistan,Punjab:

Kacha,Kacha,Kācha,Kacha Gojra,Kacha Kamar Mushāni,Kachānwāli,Kachānwāli,Kachawāla,Kachcha,

Kachcha,Kachcha Bhutta,Kachcha Kinjar,Kachcha Māhra,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka Kalān,Kachcha Pakka Khurd,Kachcha Sithar,Kachcha Tāndliānwāla,Kachchawāla Khu,Kachchi Ahīrānwāli,Kachchi Gurmāni,Kachchi Jāi,Kachchi Khān Muhammad,Kachchi Khūhi,Kachchi Kothi,Kachchi Muhammad Khān,Kachchi Saidu Khān,Kachchīwāla,

Kachchīwāli,Kachchīwanga,Kachcri Kothi,Kachewāla,Kāchhal,Kāchhal,Kāchhalwāla,Kachhar,

Kachheliānwāla,Kachhewāla,Kachhi,Kāchhi Māna,Kachiān,Kachikadhāni,Kachi Kothi,Kachi Lāl,Kachi Mamdāni,Kachi Shahāni,Kachiwāh,Kach Kamīra,Kachlamba,Kachlamha,Kach Lundi,Kachohi Dhingāni,

Kachrānwāla,Kachūr,Kach Wālhari, össz:58db

Pakistan,Sindh:

Kāchelo,Kāchhela,Kāchhelo,Kachhi,Kāchhi,Kāchhi,Kacholi Bhīl,

Kacholi Thākur, össz:8db

Forrás: http://travelingluck.com

Pakisztán Balochistan Kach nevű települések és helynevek (Forrás: Google Earth)

A Kach nevű, települések egytől egyig folyóvölgyek mélyén vízfolyások közvetlen környékén találhatóak igen most sokan felróhatják nekem a kérdést persze, hogy vizek partján vannak. Hol másutt lehetnének ezek a települések? Mivel az élethez a víz elengedhetetlen feltétel. Ez így is van, de gondoljunk bele Pakisztán sivatagos sziklás talaján a víz csak a teknőkben mélyedésekben maradhat meg hosszú távon, mert vagy elpárolog, vagy a talaj lejtése miatt elfolyik és így a növényi és emberi élet számára alkalmatlanná válik.

 Pakisztán Balochistan területén kijelölt terület nagyítása(Forrás: Google Earth)

Darakht Kács nevű település Pakisztánban (Forrás: Google Earth)

Kács nevű települések és helynevek a Kárpátmedence területén:

A Bükk hegység déli lejtői között megbúvó települések nem az egyedüli Kácsok, amelyek történelmileg adatolhatóak a Kárpátmedence területén most vegyük őket sorban nagyító alá. Az első Kács nevű település, amellyel elkezdjük vizsgálatainkat oklevelekkel is bizonyíthatóan az Örsök birtokaihoz tartozott és ez nem más min Mező-Kács a mai Dormánd de Bogorbesenyő néven is szerepel.

Mezőkács: Heves Vármegye: „És ez Gergely apátúr 1291-ik évből vagyis miként mondatik: szerzetes férfiú és sz.Péter apostol kácsi benedekrendű monostorának apátura, akinek nevéhez egyetlen és azon szomorú körülményt bizonyító eset fűződik, hogy András Egri püspöknek engedelmével és az Örs-nemzetségbeli patronusok beleegyezése mellett, a monostornak égető szüksége miatt (propter nimiam inopiam ipsus Monasterii) ő a dormándi nemeseknek husz ezüst-márka értékben bevallja és elörökíti egyházának azon birtokát, mely Szihalom –Buda, Abony, Szikszó és Tárkány között vagyon (Egri orsz. levélt. CC. 102. sz.)”

Forrás: Kandra Kabos „Adatok az Egri Egyházmegye történelméhez második Füzet 1886”

„1291 Bogorbesenyő ’település Heves vm. K-i határánál Abony, Szikszó, Maklár, Buda, Tárkány és Hany között’ 1291: Buger Beseneu (Adatok 18: 25, Cs. 1: 58), 1292/1372/1380: Bogurbeseneu, t. (Gy. 3: 72). Az elnevezés alapja névrendszertani okokból egy nem adatolható *Besenyő lehetett. A települést a Kácsi apátság birtokaként Mezőkács és Kács (1302: Kach Campestri ~ Kaach, t. (Gy. 3: 72)) néven is említették. A század vége felé szinonim neve a Dormánháza (1372/1380: Dormanhaza (Gy. 3: 72)). A település CSÁNKI szerint a fent említett falvak között középen fekvő mai Dormándnak felel meg (i. h.).”

Forrás: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Oklevél magyar nyelvű fordítása 1302- ből.

Az egri kápt. előtt Fabianus fia Fabianus c. és Cheke fia Miklós, Boch-i nemesek, ill. Mező Kach-i (de Kach Campestri) Durman fia Olivér cserét eszközöl-nek: Fabianus c. és Miklós adják Boch föld felét, Olivér pedig Kaach föld őt illető fele részét - nem érintve testvére, Péter másik fele részét -, kölcsönös szavatosság vállalásával. A kápt. előtt megjelent Péter beleegyezését adja a cseréhez. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki István mr. prépost, János olvasó-, István őrkanonok, Márton Patha-i, Péter Kemey-i, Egyed Vng-i, János Heues-i, Symon újvári (de Nouo Castro) főesp. jelenlétében, a. d. 1302., Vencel lévén a király (H), Gergely a választott esztergomi, István a kalocsai érsek, András az egri püspök. E.: HML. Egri kápt. m. lt. 8. 1. 1. 2. (Df. 210 165.) Felül chirographált, hátoldalán tartalmi összefoglaló; függő pecsét. K.: -R.: F. VI. 2. 328.; F. VIII. 1. 106.; Reg. Slov. I. 76. (1302. máj. 1. u. kelettel).

Dormánd valaha Mezőkács (Forrás: Heves Vármegye térképe)

Kácsfalu: Szepes Vármegye: Tót helység Szepes Várm. földes Ura a’ 261K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Pilchovhoz nem meszsze, és annak filiája. (forrás: Vályi András: Magyar Országnak leírása 2. kötet)

Kacse, (Medzi-Brodzyc, Krendzyelovka, Zavodzye), négybõl álló egy helység, Szepes vmegyében, 4 helyen szétszórva többnyire hegyen fekszik a Poprád vize felett, ut. p. Lubló. Lakja 364 rom., 280 g. kath. A nyelv tót-lengyel. Földje zabon és burgonyán kivül mit sem terem. Van 8 2/8 urbéri telke, de a földesuraságnak erdõn s csekély kerteken kivül majorsága nincsen. Birja Hellner család. (forrás: Magyarország geográfiai szótára)

Ma már csak településrész Szlovákiában Poprádremete része a valamikori Kácsfalu másik része Lengyelországhoz tartozik. Kace Piwniczna-Zdrój Lengyelország.

Kácsfalu – Kače Szlovákia település/településrész/ -> Poprádremete - Mníšek nad PopradomKód: 526908; Járás: Ólubló - Ólubló; Kerület: Eperjesi kerület

Kácsfalu (Kacsás) Szepes Vármegye (Forrás: Monarchiabeli Katonai térkép)

Kácsfalu II.: Baranya Vármegye: Rátz falu Baranya Várm. a’ Dárdai Uradalomhoz tartozik, lakosai ó hitűek, fekszik Dardától 1/2, és Laskafalútól 1 órányira, határja 3 nyomásbéli, a’ Dráváig terjed, búzát, de kivált zabot, és kukoritzát bõven terem, erdeje bőven, legelője még bővebben van, ha víz áradás nints, szarvas marhákat, és sertéseket sokat nevelnek.

Forrás: Vályi András: Magyar Országnak leírása 2. kötet

Szerb-magyar-német falu, Baranya vmegyében, ut. p. Laskafaluhoz 1/2, Eszékhez 2 mfld: 1300 n. e. óhitü, 300 magy. és német evang., 200 kath., 15 zsidó lak. Van itt óhitü anya-, evang. fiók-imaház és iskola, gazdag, lapályos határ. A dárdai urad. tartozik.

Forrás: Magyarország geográfiai szótára „K”

Kácsfalu neve ma (horvátul Jagodnjak, szerbül Jagodnjak / Јагодњак, németül Katschfeld) falu és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaszögban. Neve az „eper” jelentésű szláv jagoda szóból származik.

„1. Laskafalu távolsága Laskótól 21/2, Herczeg Szőllőstől 21/2 Keskendtől 1, Kácsfalutól 2, a kocsmától negyedóra volt. Egy kis szilárd anyagú temploma volt. A vizek rovatába feljegyzeték, hogy ötnegyedórányira folyik tőle a Dráva. Az erdő rovatában szerepel, hogy bokrokkal és többnyire tölggyel sűrűn benőtt, csak az utakon járható erdők találhatók itt. A rétek rovatába feljegyzettek szerint a vidéket a Dráva kiöntései lepik el, s ezek még mocsaras árkokkal is keverednek, úgy hogy ezeken a részeken csak nagyon száraz időben lehet járni. Ezeken kívül csak kijelölt utakon lehet lóval haladni. A falun kívül halad el a Pécsről Eszékre tartó postaút, amely esős idő esetén nagyon rossz. Negyedórányira van tőle a Gácsfalu (helyesen: Kácsfalu) irányába, Siklósról Eszékre vezető kereskedelmi út, amely innen fele útnyira a Dárdára vivő postaútba torkollik. A falu sík területen fekszik, erdővel körülvéve, csak a kereskedelmi út felé szabad. A térképszelvényen ábrázoltak szerint északnyugat-délkeleti irányban, továbbá kelet felé, út mentén vannak házai. Két út is vezet e faluból a postaúthoz. 2. Kácsfalu (a térképszelvényen Kacs Falu névformában) Keskenttől és Szt Iványtól 2 1/2, Karancstól 3, Menostól (ez az elírt név feltehetően Monostor) 21/2, Bolmánytól 1 3/4, a Drávánál fekvő kocsmától 2 3/4 órányi távolságra van. Szilárd anyagból épült építménye egy kis templom és a kocsma. A Dráva egyórányira folyik a falutól, s tavasszal többnyire kilép a medréből, és elárasztja a réteket. A folyónál sehol sem lehet hajók nélkül közlekedni. Az árkoknál (csatornáknál) is csak a gátutakon lehet haladni. Az erdők rovatánál az előző falu adataira utal vissza, vagyis tölgyes van itt is. A rétek rovatában megjegyzi, hogy amit Laskafalu esetében leírt, az e falura is érvényes. Az útja a Siklósról Eszékre vezető kereskedelmi út, amely nagy kiöntések idejé nem járható. A falu sík területen fekszik, de a rétek irányában dominál. A térképszelvényen házai észak-déli és nyugati irányban helyezkednek el, az utóbbiak a postaút két oldalán.” (forrás: Mérey Klára Baranya megye települései az első katonai felmérés idején részlet)

Véleményem szerint a Kács gyökű települések közé tartozik a szintén Baranya vármegyei Kacsóta is (1542: Kachotha). Az érdekességként Kácsfalu szomszédságában Nyárád, Várdaróc, Tapolca Dárda (Tarda) helynevek.

Térképszelvény részlet (Forrás: Baranya Vármegye térképe)

Káty (Kács): Bács-Bodrog Vármegye: Káty (szerbül Каћ / Kać, németül Katsch) Újvidék vonzáskörzetéhez tartozó kisváros Dél-Bácskában, a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében. Érdekességképen kigyűjtöttem a Borsod megyei Kácsok környékén is előforduló és Káty környékén is megtalálható rokonnevű települések neveit.

MAI NEVE           EREDETI NEVE   ÚJKORI NEVE    ÚJABB NEVE

KACS                       KÁCS (1270)          KÁCS                      KÁTY

BACSKA TOPOLA       TAPOLCA     BÁCSTOPOLYA  TOPOLYA

CREPAJA             CSERÉPALJA       CSERÉPALJA       CSERÉPALJA

DARDA (HR)                 TARDA                DÁRDA                 DÁRDA

DERONYE                       NYÉK              DERNYE               DERNYE

NERADIN                     NYÁRÁD           NERÁDIN (~NAPLOPÓ)NERADIN

RAVNO SZELO             SINVA (1316)     ÚJSÓVÉ               ÚJSÓVÉ

TARAS               TARHOS (13. SZ.)             TARRAS             TISZATARRÓS

Táblázat Bács- Bodrog Vármegye régi településneveiről (Forrás: Délvidéki S. Atilla)

Káty a valamikori Kács elhelyezkedése (Forrás: Bács – Bodrog Vármegye térképe)

Kaach (Kács): Belső és Külső Szolnok Vármegye: Somkeréken, 1507. jun. 29. Bethleni Miklós és társai mint fogott bírák előtt Erdélyi Márton és fiai s a néhai Erdélyi Tamás fiai Csékey Mártonnal és leányával özvegy Erdélyi Jánosnéval a férje által jegyajándéka, továbbá hozománya és ezerhatszáz forint zálogösszeg fejében neki örökbe vallott birtokok vissza-adására nézve egyességre lépnek. „Erdély de dicta Somkerek in possessionibus Somkerek predicta, Zazberethe, Wdwarhel, Kayla,*) Zenth-andras, Zekerberethe, Kaach, Magosmarth **) Wyragosberek, Zaznemege, Olahnemege, Lwczka, Prezlop, Chepan, Nemethy in Zolnok interiori, necnon totalium possessionum Mezew-zilwas alio nomine Waydazilwas et Sarmas in de Colos, ac similiter portionis possessionarie eiusdem condam lohannis Erdély in possessionibus Zaah ***) et Lekencze in Thordensi comitatibus existentibus habitarum,…”

Barabás Samu A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. II. 1438–1526. (Budapest, 1895.)

1474. július 19. DL 36403

Somkerek-i Erdély István (e) Zekerberethe és Kach (Belső-Szolnok vm) birtokbeli részeit 60 jó magyar arany Ft-on zálogba veti Kecheth-i Gál deáknál.

forrás: Jakó Zsigmond A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

Kocs (Koch, Kach, Kaach, Caack, Kocz) b. B.- és K.-Szolnok vm. 1. 42. 236. 376. 377. 390. II. 93. 129. 280. 283. 285. 299. 320. 322. 335. —i jobbágyok : Péter, Miklós, Koncz özvegye, Simon, Lukács, Ilyés, Sándor, György, Gergely, István, János, Márk 1411. I. 376.

Az oklevélben előforduló nevek: Somkerek (Somkerék),Wdwarhel (Sajóudvarhely), Zenth-András (Sajószentandrás),Magosmarth (Szamosmagasmart),Kaach(Szamoskócs).Kaach talán Szamoskócs? (Forrás: Szolnok – Doboka Vármegye térképe)

Kach (Kács): Alsó – Fehér Vármegye: 1389. (Márc. 10. után.) János erdélyi alvajda előtt, miközben unacum regni nobilibus partium Transsiluanarum hamvazószerda nyolcadán (márc. 10.) in Sancto Emerico igazságot szolgáltat, Thate-i Márton fiai : Péter, István, valamint unokatestvérük : János fia István fogott bírák ítélete alapján Bogaath-i János fia Istvánnal és Herceg Péter fia Rufus Imrével egyezséget kötnek. A megállapodás értelmében a fehérmegyei Kach-i birtokrészben a Marus folyón levő malom az utóbbiaknak jut a szomszédos földdel együtt. Ennek határát úgy állapítják meg, hogy quantum unus homo in arcú manuali arte omni falsitate in hac parte abiecta penes illud molendinum stando penes fluvium Morus supra semel sagittare posset et ubi illa sagitta in terram descenderet, ibi unam metam terream érigèrent, innen a határ nyugatra Makotelke birtok felé egy körtefáig vonul, majd a régi határjelek mellett Ludas birtok felé infra ad fluvium Morus. Kach föld a Thate-i nemeseknek jut. Mivel Bogath-i János fia György és Herceg Péter fia Miklós nincsenek jelen, velük az erdélyi káptalan előtt az egyezséget jóvá kell hagyatni 50 finom ezüstmárka bánatpénz terhe alatt. Az erdélyi káptalan 1389 aug. 25. okl.-ből. Dl. 30.738.

Forrás: Mályusz Elemér Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951

1492. június 7. (f. V. a. Penth.) [A Colosmonostra-i Szűz Mária-egyház konventje] bizonyítja, hogy Bogath-i László - a maga és fiai: Péter és Imre személyében is - eltiltotta Bogath-i néhai Imre fiát: Istvánt a Thorda vármegyei Bogath, Lwdas, Keme[n]telke, Bodon, Ikland, Kapus, Ewrke, Mykes, a Kykeolleo/Kykellew vármegyei Radnolth, Deegh, Bord, továbbá a Fehér (Albensis) vármegyei Zenthiacab/ZenthJacab, Aczyntos, Orozy birtokokban és Kach/Kacz, Mako, Hywd és Landor prédiumokban levő részeinek elidegenítésétől, továbbá néhai Althemberger Thomas (p et c) magister, volt szebeni pol-gármester (magistri civium civitatis Cibiniensis) fiait: Nikolaust, Oswaldot és Johannt és bárki mást a fenti birtokok megvásárlásától.

Ái Kolozsvár város 1570. március 29-i (f. IV. p. Passce) oklevelében, Wass cs lt, XLIIIK (DF 25534°). - Be-jegyzés a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvében, DL 36398. p. 71. nr. 1. - Ái a 16. szd.-ból (DL 32508, fol. 12v, nr. 1. és fol. 47r). • Regeszta: KmJkv II. 2792. sz. (a jegyzőkönyvi bejegyzés alapján.

Kac (Kach, Kacz), elnéptelenedett telepü-lés Bogát közelében, Fehér m 481

Az északi Maros—Küküllő-közben, a Maros jobbparti vidékével ellentétben, a XIV. században is tovább folyt a ma- gyar falvak alakulása. Ezek: Lőrincréve, Kenteleke vagy Új- falu, Tompaháza, Apahida, Miklóslaka, Újfalu vagy Kutyfalva, Batizháza, Gabud, Acintos, Nándorlaka, Bükkös, Kach, és Herepe. Tompaháza a szomszédos csombordi Tompa-család továbbterjeszkedésének az eredménye.A XIV. századi telepek közül csak Herepének van temploma; s közülük több: Heudvásár, Kach, Bedőtelke, Hillértelke vagy Ravaszlik, Jobostelke ma már nincs is meg.

Kach.. Eltűnt helység Bogát, Oroszi, Szentjakab és Ózd környékén, a Maros partján. (Dl 30738 és Dl 38380) 1389: terra Kacz (Kach) (Dl 30738). 1429: predium Kach (Dl 38380). Birtokosok: 1389-ben fel- osztották Vörös Imre és Herceg Péter bogáti nemesek és Tátéi Márton fia István között. (Bogáti Herceg Péter Vingárti Geréb János és Kelneki Anna fia. Turul 1911. 148. l.) 1429: Tátéiak. 1509: Csesztvei Barlabássyak. (Erd. M. gr. Bánffy-cs. lt. F. 238. l.)

Kács település valahol a Maros partján (Forrás: Alsó – Fehér Vármegye térképe)

Az egyértelműen Kács nevű településként adatolható felsorolás itt véget ért, de véleményem szerint minden Kács, Kacs (Kach), Kocs (Koch), Kócs és talán a Hács és Gács gyökű települések is a rokon nevű településnevek közé sorolhatóak. A magyar nyelv három hangja a k, g, és a h hang az úgynevezett köhögős hangok a nem magyar fülnek ma is és a múltban is mindig összekeverhetőek voltak. Valójában mennyi Kacs gyökű település létezett ma már megmondani lehetetlen a pusztító járványok majd a török uralom alatt elpusztult és elnéptelenedett települések helyett vagy helyén újjak keletkeztek sok esetben nem magyar ajkú népesség betelepítésével. Az idők folyamán az idegen ajkú lakosság miatt a nevek torzultak vagy egészen új nevek születtek. Magyarázatként hogy miért tartom rokon értelmű szavaknak a kacs, kocs, gacs szavakat.

*KACS (1) fn. tt, kacs-ot, harm. szr. ~a v. ~csa. Gyökeleme a hajlást, görbeséget jelentő ka, melyhez a kicsinyező cs képzőbetű járulván alakult a kacs, azaz, fonalforma, és különféle irányban meggörbülő hajtás több növényeken, mely által más testekre felkúsznak s beléjök fogódzanak. Ilynemü kacsok vannak a szőlővesszőkön, dinnyék szárain, borsókon, babokon, s több felfutó növények indáin. Származékai: kacskaringó, kacskaringós.

KOCS (1) v. KÓCS fn. tt. kocs-ot. Fattyuhajtása a dohánynak. Rokon kacs szóval.

GACS, GÁCS (1), 1) elvont gyök, s a kacsa nemü szárnyas állatok hangját utánozza, s az a hosszasan is ejtetik: gács, honnan: gácsér vagy kácsér származik, rokon vele a német quaken (béka és kacsa hangjáról mondják), latin coaxo, angol quack, szanszkrit kacs, kucs, (melyek szinte némely madárfajok hangját fejezik ki; 2) am. kacs, s jelent görbeséget, l.KACS.

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

A teljesség igénye nélkül néhány településről:

Kacsánd, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil., 57 rom., 150 gör. kath., 4 evang., 75 ref., 13 zsidó lak., 196 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. N.-Mihály.

Kacsorlak, magyar falu, Zala vmegyében, ut. p. Hahót: 479 kath. lakossal.

Kacsota, magyar falu, Baranya vármegyében, síkságon, a szigetvári postaut mellett, ut. p. Szent-Lõrincz. Határa 2058 hold, mellybõl urbéri szántó 774 h., rét 387 h., közös legelõ 117 h., majorsági szántó 30, rét 300 h., erdõ 480 hold. Termékeny határa mindennemü gabonát jól terem. Lakja 400 kath., 278 ref., 2 zsidó. A ref. leánygyülekezet Nagy-Váty anyához tartozik. Birja h. Eszterházy.

Kaczvink, tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz 3/4 órányira: 1001 kath., 4 zsidó lak. Kath. par. templom. Marha- és juh-tenyésztés. Gyolcs-csinálás. Vizimalom. F. u. b. Palocsay. Ut. p. Lubló.

Forrás: Vályi András: Magyar Országnak leírása 2. kötet

Néhány adatolható település szintén a teljesség igénye nélkül melyek az oklevelek alapján Kach-nak neveztek.

Kocs: nevének változatai: 1329-ben*Gr. Teleki ltár. Kach. 1413-ban*U. o. Koch. 1474-ben*Km. prot. Labore 50. Kach. 1476-ban*Gr. Teleki ltár 7518. Kocz, 1506-ban*Dl. 28007–8. Kaach. 1609-ben*6. Lib. Reg. 201. 203. és Km. prot. C. 13. Kacz. 1750-ben*E. F. K. ltár. Kocs.

Valamennyi Kócs helység két folyó össze vagy szétfolyásánál fekszik s így valószínűleg a Kócs (gyökű) községek is a földrajzi elhelyezkedésükből vették nevüket, ez a kijelentés a továbbiakban fontos jelentőséggel fog bírni Kandra Kabos és saját névmeghatározásom alternatívája szerint is. Egyébként Koch, mint személynév is előfordul 1344-ban Zichy Cod. II. k. Kocs gyökű települések adatolhatóak Csanád, Bihar, Belső és Külső Szolnok, Bihar, Küküllő stb.

Kacsalaháza * BSz (Felsőkosály mellett) 1325: p. Kachalahaza (Tr). 1366: (Bánffy I. 265). Su 2: 347.

Kacsurahida * Sza (Szatmárnémeti táján) 1277: tributum de Kachurahyda. Vámhely volt (Tr). – Su 2: 347.

Kacsád ’település Borsod vm. DNy-i részén. Szihalom környékén’ 1284/299: Kachad, p., t.(Gy. 1: 779).

Kacsusz ? ’település Abaúj vm. Ny-i részén azIda folyótól D-re’ *1272/303: Kachuz, 1319/494:

Kathun [ƒ: Kachuz], p., v. (Gy. 1: 100).

Végül, de nem utolsósorban két érdekesség Kovácsszénája és Tarkacsfalva.

Kovácsszénája: ’település Baranya vm. É-i részén Pécstől ÉNy-ra’ [1290 k.]: Kach scenaya,

1332–5/PR.: Koachzenaza, Kouachenaia, Boachenaya, Boathzenaya, Chetheraya, Kothino (Gy. 1: 330).

Kovácsszénája (Kach scenaya) (Forrás: Google Earth)

Számomra nagyon érdekes az, hogy kovács-szénája településnév első írásos emléke (Kach) mivel a V betű ismert volt a latin nyelvben. A nyelvészek és helységnévkutatással foglalkozók a név etimológiáját a népi nyelvben használatos kovács, mint mesterségnév összehúzott népi alakjával kohács, kács formai változatával magyarázzák. Véleményem szerint és az eddig ismert adatok tükrében akár a település földrajzi adottságait is jelezheti.

Tarkacsfalva: ’Kutkafalva környékén feküdt’ 1549: Tarkacsfalva (Dezső 271),

1550: Tarkacz (Conscr. Port.), 1552: Tarkotſfalwa (uo.), 1554: Tarkaczfalwa (uo.), 1566:

Thakarcſffalwa (uo.), 1570: Tarkaczfalua (uo.). Lehoczky (Lehoczky 3: 379–380) a 16.

századból adatolja a településnevet Farkasfalva formában. Ez az adat azonban téves olvasat eredménye, a megyében ugyanis ilyen nevű falu soha nem létezett. A helység neve az 1500-as évek közepének összeírásaiban jelenik meg Tarkacs és Tarkacsfalva formában.

A név előtagja a Tarkacs családnév, a falu első kenézének a neve. A Tarkacs családnév

ruszin eredetű, de a név alapja a magyar tarka melléknév, melyhez a -cs kicsinyítő

képző kapcsolódik. Köznévként és tulajdonnévként a ruszin nyelv közvetítésével az ukránba

is bekerült, vö. ukrán таркáч almásderes ló; fehér színű ló fekete vagy rézszínű

foltokkal (СУМ. 10: 471); l. még ruszin тарканистый, таркастый ’tarka’ (Чопей390). Bár a kenéz 1672-ben is az említett család képviselője (Terkács Lőrincz), s a faluban is gyakori a Terkács név (Lehoczky uo.), a településnév idővel megváltozik.

Forrás: Sebestyén Zsolt1Elpusztult falvak névmagyarázatai a történelmi Bereg megyéből

Tarkacsfalva mint településnév csak egész későn adatolható tehát egészen biztos nem korai honalapítású. Viszont a (Tar és Kacs) egy névalakban történő említése visszakormányoz bennünket a már fentebb említett Tarkacsuhoz. Árpád vezérünk legidősebb fiával, mint névadó személlyel foglalkozva már régen felötlött bennem az a kérdés mit is jelent vagy jelenthetett a (tar) mint előtag. Mindig is volt egy olyan érzésem a Tarkacsu név két részből áll tar és Kacsu valamint a már fentebb említett családfában Tevel és Koppány kivételével a nevek (tar) vagy (ter) előtaggal rendelkeznek. Tarkacsu fia Tevel fia Tormás (Termatzus) fia Tar Zerind (Szár Zerind, Tar Szerind) fia Koppány. Gondoltam egyet és megnéztem milyen értelemmel bír a „tar” szó a magyar nyelvben.

TAR (1): elvont gyök, melyből több családot képező szók eredtek, 1) melyek kinövés-re, magasság-ra vonatkoznak, mint: tarj, taré v. taraj, tarkó, tarjag v. tarju. Rokon hozzá azon sar, melyből sarju, sarang, sarjadzik eredtek, továbbá szaru, szár stb. 2) Melyekben alapfogalom az időbeli terjedség, mint: tart, és ettől: tartós, tartósság, öszvetételekben: el-, kitart. Egyeznek vele a török dur-mak (demeurer, rester, sejourner, habiter), szanszkrit dhar, dhru, görög Jraw, threw, latin duro, német dauern, szláv trwá. 3) Melyek erős fogásra vonatkoznak, mint, tart valamit akár kézben akár talapul, támul szolgálva; öszetételekben: föl- és föntart, megtart; származékokban: tartogat, tartóztat, tartozik (mintegy más által tartatik) stb. Ez értelemben egyeznek vele a kalmuk dari (haltend, habend), szanszkrit tra v. trá (servare), latin servat, hellen threw, szláv drzsí. Ide sorozható a tart ige ,táplál', ,ellát' értelemben is. 4) Egyik alapfogalma a térbeli mozgás, pl. Budára tart, hegynek tart. Rokona magas hangon: tér és ter (terjed, terjeszt stb. szókban). Mennyiben még némely más osztályu szók gyöke is, pl. tartani valakitől vagy valamitől, l. az illető szók rovatai alatt.

TAR (2): mn. tt. tar-t, tb. ~ok v. ~ak. Szabatosan véve jelent oly testet, vagy földterületet, melyről a rajta nőtt szőrt, hajat, gyapjat, illetőleg növényeket levágták. Szabó Dávid szerént: kopasz, kopár, csupasz, meztelen csóré, gulacs (gulács). Közelebbi származékai: tarol, tarló. Ami tehát tar, annak szárai, szőrei stb. csonkitott állapotban vannak, pl. tar fej, melyről a hajat rövidre lenyírták, vagy tövig leborotválták; tar mező, melyről a füvet lekaszálták; tar szántóföld, melyről a gabonát learatták; tar hegy, melyről az erdőt, fákat kivágták. Tar gyermeknek még megnől a haja. (Km.). Némileg különbözik tőle: kopasz, melyről a haj, szőr, vagy növény tövestül kiveszett, vagy lekopott, elszáradt, honnan ezt szár-nak is mondják, pl. Szárhegy. Azonban széles ért. ,tar' használtatik egész ,kopasz' helyett is, mintha t. i. valaminek szőrét, szálát letarolták volna, pl. tar-búza, melynek szálkája, vagyis szakála nincsen: tar varju stb. Mint főnév jelent beretvált fejü embert, milyenek a törökök. Elment a tarra csatázni. Ilyenek valának a hajdani kunok, tar kunok is. Tar összeüt hangokban ott v. irt szóval; gyökül megvan a jakut taragai szóban (mely = kopasz), és persa tar-ás-ídan igében is, mely am. a latin radere; evellere pilos; honnan tarás v. tarása, quod rasum est, radendo decidit; ramentum. (Vullers).

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Ebből igen érdekes következtetéseket vonhatunk le a „tar” mint gyök elsősorban utalhat magasságra a rokon értelmű szavakból kifolyólag pedig sár szár és sarj szócsaládok származékaira. Viszont csak másodsorban melléknévi értelemben jelenti a kopasz, száraz, csupasz, meztelen fogalmakat. Esetünkben a Tar Zerind (Szár Zerind, Tar Szerind) név a legérdekesebb mivel a Zerind név létezik tar és szár előtagokkal is. Ha megvizsgáljuk a „tar” és a rokon értelmű szavak jelentését ezt figyelhetjük meg „tar” származéka taréj (magasság, kinövés, valaminek a sarja, származéka) „sar” származéka sarj (sarjadéka pl. fiúsarja ivadéka vagy származéka kimagasló része) „szár” (valaminek a legmagasabb része szára, valakinek a (le) származottja pl. Árpád vezér sarja). Számomra ebből az derül ki a „tar” gyök és rokonszavainak jelentései adott esetben ugyanazokat a fogalmakat-tulajdonságokat takarják. Tehát a „tar” gyök a nevek előtt lehetett akár méltóságjelző, is mint pl. magasságos (sorban a következő), az uralkodó első sarja, származása szerint az uralkodásban következő. De ha valakit nem győzött meg a Czuczor- Fogarasi szótár vagy az én logikai okfejtésem azoknak ajánlom figyelmébe Dr. Zsolt Zsigmond: Árpád? című munkáját.

„Így Ar Pat.d legifjabb fia Szulta (Zulta), Solt Csult Csút ismételten atyja szállás szomszédosa, de a legidősebb fiú Kács (méltóságcíme: Tar) is ismételten atyja településeinek határán szállásol. Így kerül elénk Borsodban Szihalom-Buda szomszédságában Tard és Kács, Somogyban Horpács mellett Tard és Hács, Baranyában Tarda és Kács, Sárospatak mellett Kács-or-d, Patroha mellett Kocs-or-d, s a bihari Korpát mellett ugyanez! stb. Sió mellett is szállásolt Kács, ennek emléke a Kási vár! Âr Pat.d fejedelemsége kezdetén legidősebb fia: Kács (Kocs) volt a harmadik méltóság, a Tarcs~Tard méltóságnévvel jelzett tisztség viselője. Ezért.: Tarkács”

Amint látják, nem én vagyok az első és egyetlen, aki kapcsolatba hozza a Kácsokat Árpád vezérünkkel és családfájával. Én egy kicsit tovább menetem a kutatásban és a borsodi Kácsok környezetében előforduló és az oklevelekben leggyakrabban említett települések neveire is kiterjesztettem a vizsgálódást. Csak megerősíteni tudom Dr. Zsolt Zsigmondot pl.

Borsod VM: Sály,Kács,(Tibold)Daróc, Geszt, Pély, Tard, Tardona,Tapolca,(Alsó és Felső Ábrány), Tapolcsány,Tarizsa, (Felső)Tárkány,Kacola,(Mező) Nyárád,(Felső)Nyárád, Nyék, Cserép(Falu és váralja),Bikk (Nemesbikk), Harsány, Tárkányi szőke,

BiharVM:Sályi,(Fekete)Geszt,(Kőrös)Tarján,Tarkaica,Tárkány,(Alsó)Ábrány,(Vedres)Ábrány, Kocsuba 2, Nyárló, Nyárszeg, Nyék 2, Cserepes, Cserepesmajor, Bikács, (Puszta)Bikács,Kőrös-nagy(Harsány),

Baranya VM: Kácsfalu, Tarda(Darda),Kovács (Kach) szénája,Daróc, Darócihalom,Tapolca,Tarcsa,Kacsota,(Kis és Nagy)Nyárád,

Somogy VM: Geszti,(Alsó és Felső)Tarany,Tard,Hácsi,(Kis és Nagy)Hács,Nyáros,

Heves VM: (Mező Kács) Dormánd,Pély,Tar,Tarcsa,Tardona, (Gyöngyös)Tarján,Kócs,Gacsa,(Mező)Tárkány,

Forrás: Magyarország Helységnévtára 1873

A településnevek után nézzük meg a Kács gyökű földrajzi neveket is, amelyek előfordulásának gyakorisága jóval kevesebb számszakilag, de egészen biztos vagyok abban sokkal több ilyen név is létezik vagy létezett, de csak azokat ismerhetjük melyekkel a tudomány valamilyen formában és célból már foglalkozott.

Zala megye:” A falu déli részén álló házak kertje alatti berekben, Lutz Sándor Kacs kaszálóján 75 m-nyire a kertek szélétől, az említett kaszáló északi mesgyé-jén egy 8x5 m-es felületet bontottunk ki. Ezen a darabon nyolc cölöp volt leverve, összefüggést azonban nem sikerült találnunk közöttük…”

Forrás: Csalog József: Híd- és dorongutak Zalavár környékén

Baranya megye: Kacsa-fok, Kacsanevelő, Kacsar-kút, Kacsar-rét, Kacsar-tanya,Kacsaúsztató, Kacs dűlő, Kácsidai út, Kacskaringó, Kacskaringós út, Kács-kúti-dűlő,Kacsótai-erdő….

Forrás: Pesti János Baranya megye földrajzi nevei. II. köt.

Kis-réti-fórás ,Kacs dülő [Pt: Kacs dűlő; út],Boróka dülő,…..

Forrás: Pesti János Baranya megye földrajzi nevei. I. köt Pécs város

Somogy megye: Kács láptó: Zárt erdővel övezett, kiterjedése 1 ha. Vízmélysége max. 1 m. Sűrűn álló, nagy méretű Carex spp. zsombékok, továbbá jelentős állományban T. latifolia, G. maxima és S. lacustris jellemzi. A növényzet 95 %-os borítást ad.

Forrás: Fenyősi László – Horváth Zoltán: A Barcsi Borókás területén fészkelő vízimadarak 1999. évi állományfelmérése, a felmérés tapasztalatai.

Pest—Pilis—Solt vármegye: „Kaszálóink határunkban semmi sincsen hatarunknak szűk volta miát, másut külletik Pusztákat árendálnunk". Ez is magyarázza, hogy 1770-ben csupán zselléreket találtak az összeírok, a belső határt nem lehetett jobbágytelkek szerint felosztani. A bérelt pusztán mindenki vagyoni helyzetének megfelelően művelhetett földet. Tehát az egyes helységek többnyire határuk fogyatékossága miatt rendszeresen, az úrbéri egyezségekben is megállapított összegért pusztákat béreltek. A XVIII. században területünk falvai, mezővárosai a következő pusztákat használták…”

Község:Fajsz (1728),(1768), Bérelt puszták:Bek, Bováritelek, Kacs, Kerék, Orosz,

Zálogos és alárendelt Puszták összeírása (pml ö.88.) 1728

Pusztai határhasználat:

Helység:Fajsz

Gazda: Bek 2 fő Szántó:25 p.m. Kaszáló:14 emb. v.

Gazda:Bóváritelek 1 fő Szántó:13 p.m. Kaszáló:8 emb. v.

Gazda:Kacs 1fő Szántó:33 p.m. Kaszáló:15 emb.v.

Gazda:Orosz 13 fő Szántó:117 p.m. Kaszáló:63 emb. v.

Forrás: Novák László Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jelzet:S 70 No 0101 Cím:Delineatio Terreni controversi ex parte Debrecinensium in Praedio Zaam, et ex parte Fürediensium in Praedio Koots existentis Tárgy:Vitás határrész Debrecen, Zám puszta - Tiszafüred, Kács puszta között Keltezés éve:1770 körül Térképtípus:határtérkép Eredetiség:eredeti Egyediség:kéziratos Nyelv:latin, magyar Szelvényszám:1 Méret:48 x 32 cm

Forrás: Egy XVII. századi kéziratos térkép magyar nyelvű értelmező szövege

„Heves vármegye legdélibb részében a Tisza folyó balpartján fekszik. Maga a helység félhold-alakban, egyik szarvával a Tiszának nyúlva, terül el a folyó egy régibb medrének jobb partján, a melynek szeszélyes kanyarulata miatt alakját is nyerte. Mind a város maga, mind határának legnagyobb része az ú. n. "Kócsi-sziget"-en terül el, mely a "Sárrét"-nek - mely nevezés alá a Nagymagyarföld egyik legtekintélyesebb része tartozott - legkiemelkedőbb, legmagasabban fekvő része. Határa és környéke telisded-tele van holt tiszamedrekkel, melyek mind arról tesznek bizonyságot, hogy a Tisza egész folyása hosszában talán sehol sem kanyargott olyan szeszélyesen, sehol sem keresett magának újra meg újra annyi új medret, mint ezen a vidéken. Volt idő, hogy négy ágban is folyt Egyek, Tiszafüred és Poroszló között, egyik helyen hatalmasan iszapolva, másik helyen erősen szakgatva. Rombolását csak a tulajdonképeni Kócsi-sziget kerülhette ki, mert talajának kőkeménységű szíkes természete, ősidők óta ellent tudott állani a folyó szakgatásainak s maga a sziget épségben maradt. Ez a Kócsi-sziget, természetes fekvését tekintve, igen alkalmas védőhelyül szolgálhatott minden fajta népnek, ellenséges támadások ellen. Egyik oldalról a Tisza, másik oldalról a Hortobágy folyó határolta, egyebütt pedig a Tisza, Berettyó és Kőrös kiöntései következtében keletkezett s évezredeken keresztül állandóan tartó, mérföldekre terjedő mocsarak és lápok kerítették be s természetes kapuja csak a Nagykunmadaras határában fekvő Asszonyszállás-puszta volt. A Tisza folyón át fentebb, Dorogmánál és lentebb, Örvénynél volt gázolható átjárás, melyeknek helyén később, mai napig is meglevő révek keletkeztek. A szigetet kettéhasította a Tiszát a Hortobágygyal összekötő és minden valószínűség szerint a népvándorlás idejében mesterségesen készített, ú. n. Árkus-ér csatorna, mely Csegétől kiindulva, a Hortobágy pusztán át húzódik Nádudvar irányában. Az ekként várszerűen zárt, de az ország többi részeivel azért összeköttetésben állott Kócsi-sziget - földmívelésre, állat, különösen lótnyésztésre rendkívül alkalmas, vadászatra, halászatra szinte páratlan természeti sajátságainál fogva - kétségtelenül állandó telephelyül szolgált már a népvándorlás előtt is a mai Magyarország területén lakó népfajoknak…”

Forrás: Tiszafüred (részlet) Írta Végh József dr., kiegészítette Milesz Béla

A földrajzi Kács helynevek felsorolását gyermekkorom kedvenc írójának Fekete István (1900-1970) életrajzi regényéből kigyűjtött idézeteivel zárom be mely idézetek bennem mindig honvágyat ébresztenek és ezek a sorok akár a borsodi Kácsról is szólhatnának.

„Ez az esemény valamikor nyár végén volt, mert amikor kitódultak az iskolából, szólt már egy őszibogár, a Kácsalja felett csáléra állt a Göncöl¬szekér, és túl, messze a Cönde felett akkor kelt fel a hold.”

„Jancsi elment haza, apám még beszélgetett az emberekkel, és én sem mentem a lakásba, hanem leültem a külső tornácos folyosó lépcsőjére. Hallgattam az estét, néztem az eget, teleszívtam magam a széna, a szal¬makazal, a kert nyár végi lélegzetével, és elfeledtem a beszélőgépet, a gépi csodát, mert mintha az igazi csoda a szívemben lett volna, az alma és bürökszagú kertben, a Kácsalja kis patakjának tükrében, ahol elfért az egész csillagos ég, és a fecskék üres fészkében az istálló gerendáján, ahon¬nét elvándoroltak a fecskék, és majd visszavándorolnak a fészekbe, mint¬ha a nemzedékeket az élet és a szeretet hordozta volna a messzeség és ván¬dorlás láthatatlan útjain.”

„Egyelőre azonban maradjunk csak az ágyban, azaz díványon, abban a kedves, kicsit álmos, de derűs ébredésű valóságban, hogy esett a hó látom már az ablaksarokban is, ami szánkózást ígér részint a templom¬dombon, részint tiszttartóék kertje végében, a Kács alatt.”

„Nem hagyod itt a télikabátot? - kérdezte Péter, mire én elmondtam, hogy nagymamának ígértem meg a télikabát viselését, és meg is esküd¬tem rá.

Akkor muszáj! - mondta Péter, én pedig elindultam kertjükön át a Kács alá, bár hogy mért volt ez olyan fontos, valószínűleg akkor sem tudtam.

S amikor a tiszttartóék kertje mögött kiértem a dombra, már majdnem visszafordultam, mert olyan elkeserítően lucskos, párás volt az egész Kácsalja. A szánkázás helye csupa sár, a halott gyep csupa víz, a völgyben a kis patak fölött gőzölgött a föld, mint egy óriás, ködös mosókonyhában.”

„Nem tudom már, hogy Sztojka Gyuri göllei születésű volt-e, mert a fa¬luvégen, a sánta molnár malmától nem messze volt egy cigánytelepülés, akikkel általában nem volt semmi baj. Néha többen, néha kevesebben laktak a vízparti kis házban, amelyet egyik oldalról az agyagbánya, má¬sik oldalról a Kács patak határolt…”

„De szállt a dal puhán, halkan, hogy talán az utcára sem hallatszott ki, de felszállt a csillagos égig, a Kács alá, a szérűk homályába és az idők messzeségébe is, hiszen ha megállok az írásban, és kicsit messze, mélyen magamba hallgatódzom, talán hatvan év ködös messzeségéből hallom még ma is:

Cserebogár, sárga cserebogár,

nem kérdem én tőled: mikor lesz nyár...

Azt sem kérdem, sokáig élek-e.

Csak azt mondd meg, rózsámé leszek-e...

A göllei búcsú István király napjára esett, s most már kezdek eligazodni azokban az időkben, mert ez után a búcsú után kerültem iskolába saját kívánságomra, pedig még hatéves sem voltam.

Életemben két nagy szamárságot követtem el. Ez az önkéntes beiratkozás volt az egyik, és amikor 1917-ben önként jelentkeztem katonának - volt a másik.

De addig még sok víz folyik le nemcsak a Dunán és más nevezetesebb folyókon, hanem még a Kács alatt is, ahol valami titokzatos békében nőtt magasra a lósóskaszár, és még a nagyon bölcs kis rétibagoly sem tud¬hatta, hogy a következő évtized dögvészt és háborút hoz a világra, üszkös szenvedést és gyógyíthatatlan sebeket, amikor kis falum szép legényei szétszórva a világon, idegen földben hajtják örök álomra szomorú ma¬gyar fejüket.”

Forrás: Fekete István Ballagó idő (életrajzi regény)