Kács nevű települések és földrajzi nevek Kárpát medencén kívül:

A fejezet elején arról is szóltam, hogy valami érthetetlen oknál fogva a Kárpát medencén kívül is számtalan Kács nevű település és földrajzi név adatolható. Ezen Kácsok egyenkénti bemutatása meggondolatlanság lenne részemről, egyrészt azért mert nagyon sok létezik, másrészt pedig azért mert keletkezésük és történelmük számomra ismeretlen. Viszont néhányat ismertetni szeretnék abból a meggondolásból, hogy bizonyíthassam önöknek a Kacs szó történelmi végtelenségébe visszanyúló eredetét a „bibliában is megírt Bábeli zűrzavar előtti időbe”. Azt nem állíthatom, hogy a Kacs magyar eredetű szó ennek eldöntése nem az én feladatom, de a Kacs és rokonszavaiból származó szóbokrok és azok azonos vagy hasonló jelentéstartalma feltétlenül elgondolkodtató. Továbbá ebben a fejezetben szándékozom kifejteni a már sokszor emlegetett földrajzi elhelyezkedésre utaló Kacs név származtatásának lehetőségét is. Két országgal azért kiemelten is foglalkoznék az egyik a mai Pakisztán a másik India Gujarat nevű része. Pakisztánnal azért foglalkozom kiemelten, mert a legtöbb Kach nevű helység itt adatolható és a későbbiekben egy következő fejezetben nagyon fontos szerepe lesz, az Indiai Gujarat pedig azért fontos, mert itt döbbentem rá a kacs szó ősidőkbe nyúló értelmének.

India Jammu és Kashmir területe:

Kachal, Kachar, Kachar, Kachha, Kachhapind, Kachhgund, Kachh-i-Nambal, Kachhlu Qāzīpura, Kachradin,

Kachha nevű település India (Forrás:Google Earth)

India Rājasthān területe:

Kachhāliya, Kachhāliya, Kachhīpura, Kāchhota, Kachnāriya, Kāchola, Kachriāwās

Kāchola nevű település India Rājasthān (Forrás: Google Earth)

India Gujarāt területe:

Kachchh, Kachholi, Kachigadh

Kachchh India Gujarāt egy hatalmas területe (Forrás:Google Earth)

Kacs (Cutch), a bombayi presidencyhez tartozó brit-indiai hűbérállam 16,850 km2 területtel, (1891) 558,415 dsat, kol és radsput lak., Buds fővárossal. Kacs. egy nagy és több kisebb szigetből áll, amelyeket a Nagy-Rann v. K.-ilaguna Szindhtől és a Kis-Rann Gudserattól választ el. A nagy sziget neve Kacs, a kisebbeké Kavra, Kadra, Beila és Szantalpur; a másodikon a Pacsam Pirben (435 m.) éri el a Kacs a legnagyobb magasságát. A szigetek a száraz évszakban a szárazfölddel össze vannak kötve, mert a két Rann ilyenkor, amelyek 23,300 km2 területet borítanak el, egészen kiszárad, sóréteg takarja a csaknem vizszintes felületet; ellenben az esős évszakban 1 m.-nyi magas vizréteg borítja. Kacs szorgalmas lakói a termékeny helyeken a gabonaféléken kívül pamutot termesztenek és számos szarvasmarhát meg bivalyt tenyésztenek és Mandaviból, fő kikötő helyükből élénk kereskedést is űznek. A hűbér-fejedelem radsput; az évi jövedelem 1.785,000 rupia.

Bhuds fővárosa a Bombay angol presidencyhez tartozó Kacs (Cutch) hűbérállamnak, az ész. sz. 29° 13′ alatt, (1881) 22308 lak., szűk és piszkos utcákkal több tekintélyes mecsettel és brahmin templommal és a rádsának khinai izlésben épült palotájával.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kacs sziget és Kacs öböl Indiában

Első vizsgálatra nem tűnik fontosnak India e része, de ha közelebbről megismerkedünk, ezzel a területtel rögtön szembetűnik nagyon sok fontos összefüggés miért is Kacs és mi is az a hasonlóság a Kárpát medencei vagy azon kívüli Kács hely és földrajzi nevek között. Valamint hosszú évek után itt történt meg az áttörés és itt kezdtem egy bizonyos szempont szerint vizsgálni a kacs nevű helyek összefüggéseit, ami számomra megfelelő, sőt mi több egyetlen logikus magyarázatot hozott. De mi is ez a sorsdöntő összefüggés? Először is a Kács sziget nevének eredeztetése, amit a szanszkrit teknős szóból származtatnak, de addig ez sem tűnik sorsdöntő felfedezésnek, míg nem ismerjük a szó szanszkrit alakját és ez a szó (Kacchapa,Kacchapaka). Itt rögtön két nagyon komoly összehasonlítási pontot is kapunk az első a szanszkrit teknős szóban megtalálható Kacch gyök valamint gondolkozzunk el azon miért is hívják magyarul teknősbékának ezeket a páncélos hüllőket. Minden kétséget kizáróan a védelmükre szolgáló páncéljuk miatt, amit mi magyarul teknőnek hívunk. De mi is az a teknő?

Teknő: (tek-en-ő) fn. tt. teknő-t. 1) Rendesen faderékból homorúan kivájt, félkörös és hosszukás öblü vagy több deszkából öszveillesztett ilyetén edény. Mosóteknő, sütőteknő, kis teknő, nagy teknő, bükfateknő, aranymosó teknő. Teknőben kenyeret dagasztani, besózni a disznóhúst. Teknővel leborítani valamit. Olyan, mint a teknőben ingó viz. (Km.). 2) Némely vizi állatok, nevezetesen, békák, csontáros héja, tokja. Békateknő. 3) Hajó medre, vagyis hasa, öble, melyet a bókonyok tartanak öszve. 4) Folyók medre. 5) Vadászoknál egy egész vaddisznónyáj heverő- vagy fekhelye. Továbbá a rókaszállás egy része; V. ö. SZÁLLÁS. Tájdivatosan: tekenő, tekenyő, teknyő. A Debreczeni Legendáskönyvben: tekönő is. "Szent Benedök vevé ah két foltját (darabját) a tekönőnek s imádkozván megegészszité a tekönőt." (221. l. - a codex lapja).

Részesülő alakú, mint csökkenő, bökkenő, s hihetőleg az elavult teken igéből. Törökül tekne. Tekenő v. teknő mind alakjánál, mind gyökhangjainál fogva alapfogalomban is rokon a teke, tok, tök, tegez, takar, szókkal.

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Mint láthatják elsősorban mélyedésre, öbölre, folyómederre, tájdivatosan szálláshelyre, de elsősorban görbületre utal a talaj vagy táj felszínén. A kulcsszó a görbület megfigyeltem a Kács hely és földrajzi nevek vagy völgyteknőben lévő települést, völgyet ,patakot,időszakos vízfolyást, tavat vagy hegyeket jelölnek. Ha most veszik a fáradságot és visszaolvasnak, vagy ha emlékeznek még rá miként jellemezte Kács fekvését Kandra K.” Az említett völgyszoroson, az ugynevezett „kőkapun” keresztülhaladva, egy menedékes teknőalaku völgymedencze áll előttünk gyógyforrásaival, apró házaival és fás tetőivel, mint az előbbinek folytatása. Ez Kács…” a Somogy megyei Kács láptó vagy az a tény miszerint minden Kócs nevű település folyók összefolyásánál találhatóak valamint az összes 3D térképeken is jól látható az a bizonyos völgy vagy teknő. De hogy még érthetőbb legyek nézzük meg a Kacs gyök és az abból származó rokonszavak jelentéseit.

*KA elvont gyökelem. 1) Tiszta torokhang, melytől hangutánzással neveiket kölcsönözték a) oly állatok, különösen madarak, melyek erős torokhangon szólanak, mint: kakas, kakuk, karoly, kacsa; b) oly igék, és származékaik, melyek, néha más hanggal is toldva, a természeti ka hangot utánozzák, mint: kaczag, kaffog, kahol, kuratyol, katakol, kattog. 2) Jelent, miként általában, hajlást, görbülést, pl. ezen szókban: kaczor, kacs, kacskaringós, kád, kagyló, kaj, kajla, kajsz, kajszos, kajmó, kajmacs, kacsiba, kalács, kalinkó, kalantyú, kalimpáz, kalistál, kamó, kampó, kancsal (kamcsal), kandikál, kany, kanyar, kanyúl, kapa, kasza, kapcs, kar, karé, karika, karima, káva (=ka-av-a), kavar, stb.

*KACS (1) fn. tt, kacs-ot, harm. szr. ~a v. ~csa. Gyökeleme a hajlást, görbeséget jelentő ka, melyhez a kicsinyező cs képzőbetű járulván alakult a kacs, azaz, fonalforma, és különféle irányban meggörbülő hajtás több növényeken, mely által más testekre felkúsznak s beléjök fogódzanak. Ilynemü kacsok vannak a szőlővesszőkön, dinnyék szárain, borsókon, babokon, s több felfutó növények indáin. Származékai: kacskaringó, kacskaringós.

*KACS (2) természeti hangutánzó, melyből kacsa származott, minthogy ezen madárfaj kiáltó szava: kacs! kacs, vagy hosszu á-val: kács! kács!

*KACS (3) elvont gyöke kacska, továbbá kacsing v. kacsong s kacsint v. kacsont stb. szóknak. Jelentése általán: görbeség, különösen szemmel hunyorítva félreintés; a persában Beregszászi szerént gands am. kacsintás; a finnben pedig katson am. nézek.

*KÁCS (1) fn. tt. kács-ot. Dunántúl több vidéken a köznép nyelvén összehúzva kohács- v. kovács-ból. Há mész? Ee mek a kácsho, loakat patkónyi.

*KÁCS (2) hangutánzó, s jelenti a kacsának kiáltó szavát. Röviden: kacs.

*KÁCS (3) falu Borsod megyében; helyr. Kács-on, ~ra, ~ról.

*KACSA (kacs-a) fn. tt. kacsát. Ismeretes vízi madár, egyenes, és sárgavörös csőrrel és sárgavörös vagy barnás uszóhártyával. (Anas boschus). A szelíd házi kacsa tollai fehérek vagy tarkák, a vadkacsáéi tarkák s teste valamivel kisebb, és kárcsúbb mint a szelidá s csőre zöldessárga. Máskép: kácsa v. récze, rucza, gócza. A persa, török és tatárnyelveken kaz, a németben Gans, svédben gäs sth. am. lúd. Átv. ért. hirlapi kacsa, am. hazug hír, hamis tudósítvány.

*KÁCSA l. KACSA.

KACSALÁB (kacsa-láb) ösz. fn. A kacsa nevű madár úszóhártyás lába. Átv. ért. kacsalábon lenni, am. alig tengeni, vagy kövér kacsa módjára, biczegve mozogni.

*KACSIBA (kacs-ib-a) mn. tt. kacsibát. Gyöke a görbeséget jelentő kacs, innen ab v. ib képzővel kacsab, kacsib, mint kasz, kaszab, kaszib, kaszabol, kaszibál, végre minőséget jelentő a képzővel: kacsiba. Jelent horgas, lőcsös lábút, vagy általán meghorgadt, meggörbült valamit. Nevezetesen így nevezik a Balaton mellékén a kaszanyél bal fogatóját; a jobbkézbeli neve: bankó.

*KACSKA (kacs-ka) kicsinyező fn. tt. kacskát. Kis kacs. Mondják emberről is, kinek egyik karja rövidebb vagy hibás görbeségü.

*KACSKANYAK (kacska-nyak) ösz. fn. 1) Görbe, félretekeredett nyak. 2) Növénynem, a két főbb hímesek seregéből és födetlen magvuak rendéből, melynek virágcsészéje öt egyenetlen rovatra oszlik. Virágcsövének egyetlen nyilása van, melyen két hosszú, és két rövid hímszálak állanak. (Bugula, Ajuga. L.) Fajai: tornyos, havasi, halmi, ostorindás, kalincza-k.

*KACSKARING (kacs-kar-in-g) fr. tt. kacskaring-ot, barm. szr. ~ja. Alkotó részei, a görbeséget jelentő kacs és kar (kör), a mozgást jelentő in és gyakorlatra mutató g képzők. A székelyeknél ó végzettel karingó (=keringő) magában is divatozik s am. örvény. (Kriza J.) Jelent általán oly tárgyat, melynek alakját ide-oda hajló, görbedő, egymásba fonódó vonalak képezik, milyenek némely növények tekergős kacsai vagy a ruhákra varrott czifra sujtások vagy fodrokba hajtogatott hajfürtök. A természetrajzban jelent hüvelyes növénynemet a két falkások seregéből és tízhímesek rendéből, mely déli Európában a szabad mezőkön tenyészik, s melynek hüvelyei görbék, s a skorpio farkához hasonlók. (Sconpiuros. L.)

*KACSKARINGÓ (kacs-kar-in-g-ó) fn. kacskaringó-t. Ide-oda görbedő, hajló, egymásba fonódó szálakból, fonalakból álló czifraság, sujtás, fodor. Kacskaringóra hímezett ködmön, bakonyi szűr. Kacskaringóra sujtásozott nadrág, dolmány.

*KACSÓ fn. tt. kacsó-t, harm. szr. ~ja. Gyermeknyelvben vagy gyermekekhez szólva am. kis kéz, kezecske. Add ide a kacsódat. V. ö. GYERMEKSZÓ.

Forrás: Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Fölösleges lenne tovább ismertetni a különböző rokon szavak értelmezését, de itt újra meg kell jegyeznem a kocs és gacs szógyökök is ide tartoznak, görbeségre-hajlatra utalnak. A fent ismertetett szavak közül három szóval külön is szeretnék foglalkozni mivel újabb érdekességekkel, szolgálhatnak. A legfeltűnőbbel kezdeném, úgy hiszem, már mindenki észrevette igen sokszor szerepel a kacsa, mint élőlény az értelmezések között és most önök is elgondolkodnak azon, mint ahogyan én is tettem mi is lehet az összefüggés a görbeség és a kacsa között. Higgyék, el van és nem is akármilyen. A magyar nyelv használja vagy használta a kacsa a kácsa és gácsér megnevezést is ugyanarra a szárnyas élőlényre, de létezik még kócsag nevű vízi madarunk is. De ahhoz hogy értelmet nyerjen, a négy különböző alak rokonsága egy ötödik rokon szóval kell összekötnünk őket és ez nem más, mint a kacsáztatni szó.

Legyen az gyermek vagy felnőtt, aki valaha vízparton járt biztos kipróbálta már azt elfoglaltságot mikor lapos köveket keresve és azokat eldobva a vízfelszínen pattogó kő látványával szórakoztatta magát vagy környezetét, amit egyszerűen csak úgy hívunk kacsáztatás. Ha viszont összefüggést keresünk a vízfelszínen pattogó kő és a kacsa, kácsa, gácsér vagy kócsag között csak úgy tehetjük meg, ha megfigyeljük ezeket a szárnyasokat és rögtön látjuk a hasonlóság mibenlétét. Ezek a szárnyasok a vízfelszínre nagy sebességgel leereszkedve mintha pattognának a vízen, de hasonló dolog történik a felszínről való elrugaszkodás esetén is, mert míg a szárnyasok a megfelelő hajtóerőt létre nem hozzák szárnyaikkal addig lábaikkal és szárnyvégeikkel több esetben is érintik a víz felszínét. De a nyugodt vízfelszínen úszva távolodó kacsa is érdekes apró hullámokat hagy maga után. Véletlen lenne, ez a sok hasonlóság? Aligha hiszem ennek a szónak a születése a végeláthatatlan múltban gyökerezik mikor az emberiség elkezdte megfigyelni környezetét és nevet adott a környezetében előforduló különböző helyeknek. Majd vadászat közben az adott élőlény viselkedési vagy különleges tulajdonsága miatt elnevezte azt a már általa általánosan használt jelzővel (névvel). Akár térben akár síkban vizsgáljuk az említett mozgásokat, ezek hullámok hegyek, völgyek, de mondhatjuk azt is jó magyar szóval kacskaringós, és ahogyan a magyar népmesék is mondják „aki nem hiszi, járjon utána”.

 Hullámhegyek és hullámvölgyek az úszó kacsa után

A második szó a „kovács” mint az értelmezések között fellelhető a kacs a kovács népiesen összehúzott alakja (Kach szénája- Kovács szénája). De teljesen biztosak lehetünk ezek után ebben? Ha évekkel ezelőtt valaki megkérdi tőlem miért kovács a kovács gondolkodás nélkül a kova szó, mint tűzzel kapcsolatos szóból eredeztettem volna azt. De ha megnézzük, mit csinál a kovács akkor ráébredünk arra hajlítja görbíti formálja a fémet tehát nem a fém előállítása miatt kapta a nevét és ezért nem kovács az öntödei munkás.

A harmadik szó a „kacsó” ez a szó számomra újra egy különleges gondolatsort generál. Mi is az a kacsó? Elsősorban kézfej, amit nézhetek a kézfej oldaláról, de sokkal érdekesebb, ha a tenyér felől vizsgálom, mert akkor egy természetes mélyedést-teknőcskét látok, amit életünk során számtalanszor használunk vízivásra is és ezt nehezen tehetnénk meg a kacs(ó) különleges tulajdonsága nélkül. Talán innét származik a kancsó vagy kanna szavunk is. Mert egy biztos az emberiség első vízivó edénye a kacsó volt majd a teknős (Kacchapa) páncélja majd a kézművesség kialakulása után a kancsó vagy korsó. Mióta keresem a kacs szó értelmét jelentését számtalan élő és holt nyelven is kerestem a megoldást. Így jutottam el a „sumir” nyelvhez is, amely nyelv és a magyar nyelv között számtalan hasonlóság található, mint szógyöki egyezések és mindkettő a ragozó (agglutináló) nyelvek közé tartozik.

A „sumir” KA szó jelentése nyitás, átjáró, száj tehát nyitást nyílást jelent. A SU szó jelentése kéz. Ha összeolvassuk a következő értelmezést kapjuk KA- SU „nyitott kéz” tenyér vagy talán kacsó? Úgy hiszem sokkal több ez, mint véletlen hogy magyarul, szanszkrit és sumir nyelven is hasonló tulajdonságokat jelöl.

Pakisztán:

A mai Pakisztán területe az a hely ahol a Kárpát medencén kívül legtöbb Kach nevű és azt tartalmazó településnév és helynév található szám szerint 130. valamint az Indiai Kács félsziget földrajzilag Pakisztánnal szomszédos és itt a Kács sivatagban csaptak össze 1965- ben a II. Indiai és Pakisztáni háborúban az ellenséges hadseregek.

Második indiai–pakisztáni háború (1965)

„A fegyverszünet ellenére az 1950-es és 1960-as években folyamatos határvillongások voltak a két ország között, melyek közül az egyik, az Arab tenger térségében az indiai Gudzsarat állam és a pakisztáni Szindh tartomány határán lévő Kács-sivatagban 1965. március–áprilisban nagyobb összecsapásba is torkollott, melyben a nagyobb erőket bevető Pakisztán némi területi nyereséget ért el az egyébként szinte lakatlan térségben. A Kácsi összecsapást végül 1965. június 30-án Harold Wilson brit kormányfő közvetítésével fegyverszünet zárta…”

Forrás: Marosvári Csaba: A második indiai- pakisztáni háború 1965

Pakistan,North-West Frontier:

Kach,Kachai,Kachar,Kach Bānda,Kachcha Garhi,Kachcha Kor,Kachchawāla,Kachchhal,Kachchi Bhaniānwāli,Kachchi Khisorānwāli,Kach Dourān Khān,Kachhi,Kachh Kili,Kachi Kopar,Kachi Paindewāli,

Kachkotai Asad Khān,Kāchol Bela,Kachol Kas,Kachozai,Kachri Bānda,Kāchroi Bānda, össz:21db

Pakistan,Azad Kashmir:

Kachalāni,Kacharjān,Kachhla,Kachhūl,Kachīli,Kachna, össz:6db

Pakistan,Balochistān:

Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kach,Kacha,Kacha Dāman,Kachahri,Kachai,Kachai,Kachai Kili,

Kach Allāhyār,Kach Basti,Kachhai,Kach Hasan Zai,Kachhi,Kachhi Alīzai,Kachhi District,Kachhi Ziārat,Kach Kili,Kach Kili,Kach Kili,Kachki Mehla,Kach Koda,Kach Lamona,Kach Mulla Nika Kili,

Kach Roshan,Kach Sabzal, össz:31db

Pakistan,Federally Administered Tribal Areas:

Kachari,Kachkai,Kachkai,Kachkol,Kach Māma Khel össz:5db

Pakistan,Northern Areas:

Kachirani össz:1db

Pakistan,Punjab:

Kacha,Kacha,Kācha,Kacha Gojra,Kacha Kamar Mushāni,Kachānwāli,Kachānwāli,Kachawāla,Kachcha,

Kachcha,Kachcha Bhutta,Kachcha Kinjar,Kachcha Māhra,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka,Kachcha Pakka Kalān,Kachcha Pakka Khurd,Kachcha Sithar,Kachcha Tāndliānwāla,Kachchawāla Khu,Kachchi Ahīrānwāli,Kachchi Gurmāni,Kachchi Jāi,Kachchi Khān Muhammad,Kachchi Khūhi,Kachchi Kothi,Kachchi Muhammad Khān,Kachchi Saidu Khān,Kachchīwāla,

Kachchīwāli,Kachchīwanga,Kachcri Kothi,Kachewāla,Kāchhal,Kāchhal,Kāchhalwāla,Kachhar,

Kachheliānwāla,Kachhewāla,Kachhi,Kāchhi Māna,Kachiān,Kachikadhāni,Kachi Kothi,Kachi Lāl,Kachi Mamdāni,Kachi Shahāni,Kachiwāh,Kach Kamīra,Kachlamba,Kachlamha,Kach Lundi,Kachohi Dhingāni,

Kachrānwāla,Kachūr,Kach Wālhari, össz:58db

Pakistan,Sindh:

Kāchelo,Kāchhela,Kāchhelo,Kachhi,Kāchhi,Kāchhi,Kacholi Bhīl,

Kacholi Thākur, össz:8db

Forrás: http://travelingluck.com

Pakisztán Balochistan Kach nevű települések és helynevek (Forrás: Google Earth)

A Kach nevű, települések egytől egyig folyóvölgyek mélyén vízfolyások közvetlen környékén találhatóak igen most sokan felróhatják nekem a kérdést persze, hogy vizek partján vannak. Hol másutt lehetnének ezek a települések? Mivel az élethez a víz elengedhetetlen feltétel. Ez így is van, de gondoljunk bele Pakisztán sivatagos sziklás talaján a víz csak a teknőkben mélyedésekben maradhat meg hosszú távon, mert vagy elpárolog, vagy a talaj lejtése miatt elfolyik és így a növényi és emberi élet számára alkalmatlanná válik.

 Pakisztán Balochistan területén kijelölt terület nagyítása(Forrás: Google Earth)

Darakht Kács nevű település Pakisztánban (Forrás: Google Earth)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.