Kács nevéről és annak jelentéstartalmi lehetőségeiről:

Nagyon régóta foglalkoztat az a kérdés mit is jelenthet a Kács név valójában milyen tartalmi és jelentésbeli értelmezéssel bírhat, ha egyáltalán létezik magyar nyelven magyarázat. Számos lehetőséget megvizsgáltam és az összegyűjtött információk alapján lassan kezdtek kikörvonalazódni a lehetséges megoldások. Pontosabban két lehetőséget tartok valószínűnek, de mivel az általam feltárt lehetőségek száma kettő ezért nem lehetek biztos abban melyik az igaz vagy egyáltalán megtaláltam-e a lehetséges magyarázatot. De az sem kizárt, hogy ezek a magyarázatok valahol az idő végtelenségében összetalálkoznak és értelmezésük egyazon ősi szó tövéről fakadnak. Nagyon nehéz dolga van annak, aki egy látszólag a mai magyar nyelven értelem nélküli szóban jelentéstartalmat-értelmet keres. Ez a feladat még képzett szakembereknek sem egyszerű nem beszélve a hozzám hasonló lelkes, de képesítés nélküli amatőr nyelvészkedőkre és történelem kutatókra. Ha valaki napjainkban erre adja, a fejét felkészülhet a megbélyegzésre, arra, amit a mai magyar amatőr kutatókra a hivatalos tudomány fellegváraiból oly előszeretettel használnak „dilettáns” mint amilyen én is vagyok. Ha a dilettáns szó eredeti értelmét nézem, igazuk van. De csak addig, amíg ezt a jelzőt gunyoros módon a mai pejoratív értelemében nem az intelligencia szintemre értik. A történelem során számos avatatlan, de tehetséges kutató volt van és „lesz”, akiknek sokat köszönhet (majd) a világ és létezik egy bölcs mondás miszerint addig, míg egy feltáratlan terület fehér foltjait kutatja valaki annak megállapításai addig igazak, míg meg nem cáfolják azokat vagy fordított estben akár meg is erősíthetik. De mielőtt belemennék, a részletek ismertetésébe meg szeretném osztani önökkel azt a tényt, hogy bármilyen témához is nyúltam a kutatásaim során legyen az Kács vagy Örs vezér számtalan ellentmondással vagy félre magyarázattal találkoztam, ami e témákban „hivatalosan” vagy félhivatalosan fellelhető. Félhivatalos alatt értem azoknak a gondolkodóknak a munkáit, akik hasonlóan, mint jómagam foglalkoztak, ha csak érintőlegesen is a témával. Ezért kénytelen vagyok a legapróbb részletekig menően megvizsgálni minden információt és többször ismétlésekbe bocsátkozni, mert valahol valami mindig összefügg ezért előre is elnézést kérek. Most pedig végre térjünk vissza eredeti témához és nézzük meg mit is tudunk a Kács névről.

Az oklevelek és kódexek ismeretanyaga:

Első említése Anonymus Gesta Hungarorumában található „Casu” (Kacsu) alakban, amely név kiejtésének hangtani alakja adta számomra az egyik értelmének lehetséges kidolgozását. Itt rögtön meg is kell állnunk, mert mint alább azt látni fogják Kács nevének ez a formája teljesen egyedülálló a többi névváltozathoz képest. Miért is? Azért mert valami különös módon „u” betűvel végződik. Anonymus műve latin nyelven íródott és létezik egy „casus” latin szó, amely több önálló értelemmel is bír, mint lehullás, esés, leesés, bukás, véletlen, szerencsétlenség, baleset. Kutatásaim során találkoztam olyan gondolkodóval, aki ezt a lehetőséget valószínűsítette. Béla király névtelen (Anonymus) önmagára „P” mesterként hivatkozó jegyzőjének munkája időben az első olyan kódexünk, amely a Magyarság történelmét dolgozza fel a kezdetektől az őshazából való kijöveteltől a Kárpát medencébe történő bejövetelen át nagyjából Szent István királyunk koráig. Ha valaki egy kicsit is ismeri, a magyar történelmet most felteszi azt a bizonyos kérdést, amely a Gesta előkerülése óta véleményem szerint még mindig megoldatlan rejtély. Melyik Béla nevű királyunk jegyzője volt „P” mester? Mivel négy Béla nevű Árpádházi királyt is ismerünk I. Béla (1016-1063), II. (Vak) Béla (1108-1110), III. Béla (1148-1149), IV. Béla (1206-1270).

Ez számunkra azért fontos, mert az első hivatalos oklevél, amely Kácsot megemlíti 1248-ban keletkezett IV. Béla király uralkodásának idején. Az oklevélben az alábbi hivatkozás található, amely egy határbejárás során keletkezett.

„Ott kezdik határolni az Örsúr nemzetségbeli nemesek és a Kácsi monostor földjei”(genere Werusur et monasterii de Kach).

A hivatalos történelemtudomány jelenlegi álláspontja szerint a Gesta Hungarorum III. Béla uralkodása idején készülhetett ezért itt a hivatalos álláspont támogatását is élvezve kijelenthetjük Kács nevének első írott formája a Casu (Kacsu) alak.

Az általam ismert oklevelekben az alábbi névváltozatokkal találkoztam 1292 Cach, 1248 monasterii de Kach, 1347 Olkach Kach Felkach és Felsewkach, 1381 Kacs monostra és Kaacs Monostra, 1414 Kaach, 1416 Puzthakach és monasteriii de Kach (az oklevél érdekessége mindkét névalak egyszerre szerepel a dokumentumban), 1453 Cach és Kaach,1636 Kach. De mielőtt a tisztes olvasó beleszédülne a Kács (ok) különböző névalakjaiba feltétlenül tudnunk kell arról valaha három Kács nevű település létezett egymás mellett a mai borsod megye területén az Örs nemzetség központjaként. Viszont a történelmi Magyarországon további számos Kács nevű település adatolható.

A Kárpát medencén kívül Indiában Ázsia területén kisÁzsia és a Kaukázusig bezárólag „valamilyen érthetetlen oknál fogva” több tucatnyi Kacs helynév földrajzi név található. A válaszok keresésének folytatása előtt nézzük mit írt 1886-ban Kandra Kabos az Örs nemzetség és a Kács nevű települések történetének ez idáig egyetlen nagyobb horderejű feldolgozója és ismertetője.

Kandra Kabos (Jakab) (Felsőbánya, 1843–Eger, 1905)

Néprajzkutató, történész, római katolikus lelkész. Egerben végzett teológiát. Később káptalani levéltárosként dolgozott.

„Míg Alkács vagy Darócz a hegyoldalba kapaszkodó házaival a valónál költőibb képpel lepi meg a távolról szemlélőt: addig Felkácsot egészen láthatatlanná teszi az előtte hirtelen összeszoruló völgytorkolat. Még e szűkület előtt a völgy közép táján megjegyzendő az „égett malom” azon oknál fogva, mert nem messze esik innen jobbra, a sályi határban Közép –Kács, máskép Kácsváralja, romvár és elpusztúlt falu. Az említett völgyszoroson, az ugynevezett „kőkapun” keresztülhaladva, egy menedékes teknőalaku völgymedencze áll előttünk gyógyforrásaival, apró házaival és fás tetőivel, mint az előbbinek folytatása. Ez Kács (régente Felkács), a hajdan három ilyen nevű helység között az egyetlen, mely ősnevét megtartá”. forrás: (Adatok az Egri Egyházmegye történelméhez második Füzet)

Sajnos én nem találkoztam olyan oklevéllel, amely kifejezetten (Közép-Kácsot vagy Kácsváralját) említene, de ez betudható a szegényes latin nyelvismeretemnek is. Viszont ismerek egy olyan oklevelet, amely határozottan három különböző Kácsot említ.

Kelt: 1347-02-28 Kiadó: EGRI KÁPTALAN Régi jelzet: Q 311 / 513 6 Fennmaradási forma: Átírás 1402

Regeszta: quind. Diei Cinerum. Az egri káptalan előtt Wruswr nembéli Tiboldus fia Tiboldus mester a maga és fiai, László, János és Mihály nevében, valamint Pál fia Imre a maga és fiai, Miklós, Antal és Mihály nevében, azonkívül Wechkelen-i János fiai, Lõrinc és Miklós, továbbá István fia János a maga és fivére, Péter nevében elõadták, hogy fogott bírák tanácsának megfelelõen az oklevélben részletezett módon megegyeztek egymás között öröklött birtokaik, a Borsod megyei Olkach, másként Darowch, Kach Felkach, Feketheser, Felsewkach, Gezth, Lyan, Eher, Ozlaar, Dorogma, Byk megosztását illetõen, és kötelezték magukat, hogy amelyikük az egyezséget megszegi, 100 márkát fizet peren kívül a többieknek. Az egri káptalan 1402. augusztus 10-i átiratában.

Forrás:(Trostovszky)

Kandra Kabos, mint az Egri egyházmegye káptalani levéltárosa feltétlenül nagyobb belelátással bírt a középkori oklevelekbe, mint jómagam ezért nyugodtan kijelenthetjük nem légből kapottak a megállapításai a három Kács névalakjaival kapcsolatban. Viszont itt arról is szólnom kell, hogy már a középkorban is problémát okozhatott helyismeret hiányában, az oklevelek papírra vetőinek vagy másolóinak a három Kács különböző névalakjainak egy térben és időben történő elhelyezése. A három Kács közül úgy gondolom Kácsváralja (ha használták egyáltalán bármelyik Kács megnevezése után a váralja utótagot). Vagyis Közép-Kács volt az első, amely a Kács nevét elveszítette és így a korai oklevelekben (Váralja?) néven szerepel? Ez az anomália viszont a jövő generációk másolóinak és kutatóinak okoz okozott komoly fejtörést, mert a mai Kácsot Tibolddarócról (Alkács) felől megközelítve jobbról a Mai Latorpuszta (Kácsváralja?) balról pedig a ma is létező Cserépváralja határolja. Vagyis váralja jobbról váralja balról, de hogy ne maradjunk, kétségek között forduljunk a régészeti kutatásokhoz és nézzünk utána a kérdéses települések várainak és keletkezési idejüknek. Mivel az okleveles és régészeti ismeretanyag nélkül nagyon bajos lenne meghatározni a Kács nevű települések helyét.

A környák múltjával foglalkozó irodalomban kettő különböző variáció létezik az első Kandra Kabostól a második Kozák Károlytól (Adatok Kács történetéhez). Kandra K. Közép- Kácsot vagy (Kácsváralja) határozottan a Mai Latorpuszta területére helyezi ezzel ellentétben Kozák K. a Kácsi várhegy alá teszi ugyanezt. Véleményem szerint egyik sem igaz bár Kozák K. megállapítása közelebb áll a valósághoz.Elektronikus térképszelvény a települések elhelyezkedéséről (Forrás: Google Earth)

Kácsváralja?:

Sály községtől északnyugatra fekvő Latorvár tetőn nagy kiterjedésű a hegyoldalra is lenyúló őskori sáncvár állt. A hegy északi részén, az őskori sáncvár közel felére csökkentett területén a X. században építették Örsúr várát. A hegy délkeleti nyúlványán a XII. század végén vagy a XIII. század elején építették a kisméretű Latorvárat. Örsúr várának pusztulására nincs adat, de valószínű, hogy a mellette felépült kis Latorvár építése előtt elpusztult. A Latorvárat oklevelek nem említik. Először 1938-ban végeztek ásatásokat majd 1975-ben és az 1980-as évek végén. Részletesebben vizsgálva (a Gádor Judit kutatásai alapján) Nováki-Sándorfi megállapításait, a következőket szögezhetjük le. A Sály-lator vár-tető „őskori várát" úgy fogja fel, mint ami „az egész hegyet magába foglalja”. A kutatások ezt a várat a későbronzkorra teszik, hasonlóan a Bükk körül lévő többi földvárakhoz (Dédes, Szilvásvárad, Kisgyőr stb.) Ugyanakkor a „hegytetőt körülvevő vörös sánc az ásatások tanúsága szerint Árpád-kori, nincs őskori előzménye”. Szerintük az őskori sánc túlterjed ezen. Az „Örsúr-várát”, mely szerintük sem azonosítható jelenleg, azt Anonymus szerint határozzák meg; ezt az előbbiek alapján helyezik a Lator-vár „felső platójára”. Mátyás István a laikus számára is érzékelhetően írja le az itteni kutatások eredményét. Gádor Judit határozottan megállapította, hogy „ez a faszerkezetes sánc, amelyik belső harmadát kivéve vörösre, szép narancsvörösre égett, tízedik századi. Főleg az építéshez használt földbe keveredett cserépdarabok igazolják ezt. Tapintással is meg lehet állapítani, milyen kemény itt az átégetett föld. Ilyen üvegkemény réteget csak a sűrű faszerkezet meggyújtásával lehetett létrehozni.” Majd a következőket olvashatjuk: „Ennek a háromszög alakú, hegytetőt övező, tízedik századi, égetett sáncnak nem volt előzménye. Nem egy korábbira, egy őskorira épült rá, mint ezt a több helyen történt. Minden valószínűség szerint teljes egészében honfoglaló eleink építették, tehát letelepedésünk egyik emléke.” Majd nyomatékul hozzáfűzi Gádor Judit: „Most már egészen biztos, hogy tízedik századi, tehát korai magyar földvár állt azon a hegyen. Méreteit tekintve, védősáncának vastagságát, erősségét figyelembe véve és ismerve a hegy tövében, ugyanabban az időben létezett települést is, elfogadhatjuk, hogy valószínűleg honfoglalás kori nemzetségfői központ volt Sály...”Légi fotó Latorpuszta (Kácsváralja) (Forrás: Légifotók.hu)Helyszínrajz Latorpuszta (Kácsváralja) (Forrás: Gádor Judit)

Cserépváralja – Cserépvár:

Cserépvár rövid története:

Kihez köthetjük a vár építését? Korábban, a várak jellegzetes 14. századi elnevezési szokásai alapján, a Cserépvár elnevezésből indultunk ki. Eszerint a vár első építtetője, vagy birtokosa egy Cserép nevezetű nemesi személy volt, akit a szomszédos Cserépfalu településével is összekötöttünk. Ezt azonban cáfolják az okleveles adatok. Cserépvár építését az Árpád-kori leletek és a hasonló jellegű nemesi várak alapján a 13. század második felére, végére helyezhetjük. A Cserép elnevezés azonban már 1214-ben megjelent Cserépfalu helyneveként, amely ekkortól hosszú időn keresztül az egri püspök falvai közé tartozott. A vár természetesen ettől jóval későbbi alapítású, így Cserép, mint alapító, vagy névadó személy nem jöhet számításba. Egy másik meglepő adat – Cserépfalu 1248-as határjárása – szerint a várhegy területe Cserépfalu „közigazgatási” határain kívül esett, azaz nem is a faluhoz tartozó földről van szó. Akkor mely település határában épült fel Cserép vára? A várra vonatkozó oklevelek erre nem alkalmasak, hiszen a 15. században már Cserépvárhoz tartoztak földek, nem pedig fordítva. Az Árpád-kor végéről csak sejthetjük, hogy ha nem Cserépfalu, akkor Tard, illetve a középkor folyamán elpusztult Tárnokbála határaiba eshetett a mai Vár-hegy területe.

Forrás: (Szörényi Gábor András)

Az első hivatalos oklevél mely kétség nélkül cserépvárat említ és kapcsolatba hozható írásom témájával az egy 1453-ban keletkezett okirat.

Száma: DL 14650 Régi jelzés: Q 311 / 5 25 Kelt:1453.03.07 Keltezés Helye: Wienne Bécs Kiadó: László Király Fennmaradási forma: eredeti Nyelv: latin

Regeszta:

László király Gara-i László nádorhoz vagy helyetteséhez. Eléje járult Darocz-i Tiboldnak a fia: János aki a saját, meg testvérei: Darocz-i István, János és Tibold, továbbá Gezth-i Máté nevében panaszolta, hogy Dyosgeur királyi vár várnagyai és kormányzói, azonkívül Poharnok István Cherep nevû várának a várnagyai már régebben nagy területeket foglaltak el az ő borsodmegyei Darocz, Warallya és Cach nevű birtokaik szántóiból, erdeiből és rétjeiből és azokat az említett két várhoz csatolták és birtokukban tartják azokat most is. A király tehát meghagyja az ország nádorának, hogy ha az exponensek a fenti ügyben pert indítanának előtte Poharnok István és a nevezett várnagyok ellen, teljesen a jognak megfelelőleg folytassa azt le. - A papír bal alsó sarka hiányzik és egy hézag is van az oklevélen. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. - A szöveg élén jobbra: commissio domini regis; A szöveg alatt jobbra: Commissio domini regis ex delibertaione consiliariorum.

Ez az oklevél véleményem szerint komoly bizonyító erővel bír mivel a két hatalmaskodó várnagy a Cserépi (Cherep nevű várának a várnagyai) és a Diósgyőri (Dyosgeur királyi vár várnagyai) várnagyok a józanész logikája szerint csak úgy tudnak területükhöz idegen földeket csatolni, ha földrajzilag a velük szomszédos területeket veszik birtokukba. Így a cserépi várnagy Daróc (Darocz) és Kács (Cach) a Diósgyőri a hozzá közelebb esőt, Latorváralját (Warallya). Mint ebben az oklevél regesztában is nagyon jól megfigyelhető Kács, mint váralja valószínűtlen, mert a Diósgyőri hatalmaskodó Lator pusztát Sály és Monostoros vagy Felső- Kács területeit nem kerülhette ki és csatolhatta, Közép- Kács birtokait saját földjeihez. De ha a XV. században Lator pusztát hívták Váraljának így volt ez a megelőző évszázadokban is.Cserépvár Légifotó 2008-as állapot (Forrás: Civertan)Cserépváralja - Cserépvár helyszínrajza (Forrás: Nováki-Sándorfi)

Mint láthatják, a régészeti és okleveles adatok azt igazolják (Kácsváralja?) vagyis Latorpuszta volt az első váralja nevű település mivel Cserépvár 1248-ban még valószínűsíthetőleg nem is létezett és az 1453-as keltezésű oklevél is nagy valószínűséggel Latorváralját nevezi Warallyanak. De ez a megállapítás is csak akkor igaz, ha a honalapítás kori sáncvárban gondolkodunk a Lator-várhegyen.

Cserépfalu neve az 1248-ban keltezett Kácsot hivatalosan először említő oklevélben szerepel (willam Cserep) néven és ebben az ominózus oklevélben említik először monostoros Kácsot (monasterii de Kach) és az Örs nembeli nemesek földjeit. Viszont a váralja elnevezés okleveles bizonyság alapján csak 1292-ben tűnik fel először az őrs nemzetséggel kapcsolatban, amely újabb feltételezéseket generál. Vagyis számolhatunk egy harmadik adattal is és ez a mai Kács területén lévő vár (lakótorony) mivel elképzelhető hogy ebben az időben (1292) már állt a latorvárhegyen álló latorvárral (toronnyal) egyetemben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.